Részlet a Lozsiti-kút térségéből

A Zselic turistatérképét böngészve, Gálosfa és Kaposgyarmat települések között egy Lozsiti-kút elnevezésű forrásra lehetünk figyelmesek, amely mellett egy barlang térképi jel társaságában egy „cseppköves mésztufa hasadék” felirat olvasható. Az óvatlan, a terület földtani felépítését nem ismerő térképolvasó fantáziája itt egy forrásbarlangot vizionálhat, amelyekkel például a szomszédos Nyugat-Mecsek karsztján találkozhatunk szép számban. Itt a Zselicben a helyzet egy kicsit összetettebb, amelyet jelen írásunkban próbálunk megmagyarázni. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Mecsektől nyugatra elhelyezkedő Zselic alatt a mélyfúrások azokat a (pl. perm, triász és jura) kőzeteket tárták fel, amelyek a Mecsekben a felszínen is tanulmányozhatók. Ezek a kőzetek a Zselic nyugati vidékein már több mint 1000 m-es mélységben találhatók, de a keleti területeken a felszín közelében is kibukkanhatnak. Gondoljunk csak a perm időszaki Gyűrűfűi Riolit Formációra, amellyel már korábbi írásainkban is foglalkoztunk. A középső-miocénben a terület még szigetként emelkedett ki a tengerből, de a miocén vége felé lassú, s aszimmetrikus süllyedésnek indult. Ezért lehetséges az, hogy a Zselic fő tömegét a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tó különféle vízmélységekben lerakódott törmelékes üledékei építik fel.
A Pannon-tó egy hatalmas víztömeg volt a Kárpát-medencében, amely kb. 12 millió évvel ezelőtt fűződött le a Szarmata-tengerről, majd jelentősen kiédesedve, s később feltöltődve kb. 5 millió évvel ezelőtt tűnt el végleg a földtörténet „porondjáról” (léte a késő-miocén korhoz köthető). Feltöltődését folyók hatalmas üledékes testjeihez, azaz deltáihoz kötjük. Ezek a különféle szemcseösszetételű (agyagos, kőzetlisztes és homokos) képződmények a Zselic északnyugati részén, Kaposvár körül az 1000 m-es vastagságot is meghaladják. A pannon képződményekre a pleisztocén (jégkorszak) hidegebb periódusaiban képződött löszköpeny és annak lepusztult, áthalmozott, majd később talajosodott változatai rakódtak le. A negyedidőszaki (kvarter) képződmények vastagsága 3–30 m között váltakozik. A terület lassú kiemelkedésével, valamint a Kapos és a Dráva folyók völgyeinek süllyedésével párhuzamosan megindult a Zselic aprólékos feldarabolódása, amelyet a szerkezeti vonalak mentén (is) működő vízfolyások vittek véghez. Ennek a bekezdésnek a földtörténeti eseményeit és képződményeit tanulmányozhatjuk a Lozsiti-kút térségében, méghozzá igen látványos formában.
A Lozsiti-kútnál megjelenő pannon homokköves összlet kibukkanását a Surján-patak egyik időszakos mellékvizének köszönhetjük, amely a Zselic szakaszos negyedidőszaki kiemelkedése miatt mintegy „belefűrészelte” magát a területet borító üledékes rétegsorba. A kis vízfolyás a laza fedőtakarót átvágva elérte a mélyebb rétegtani helyzetben húzódó keményebb pannon homokkövet (Tihanyi Formáció), amelyben kicsiny „szurdokot” alakított ki. A „szurdok” hátravágódása egy jobban cementált és keményebb homokkő rétegpadnál ért véget, amelyet ma a mederben áramló vizek csak egy kisebb vízesés kialakításával tudnak leküzdeni. A vízesés is, akárcsak a vízfolyás időszakos, s csak általában tavasszal nyújt megkapó látványt.
A pannon korú homokköves rétegsor és a rajta kialakult kis „szurdok” mellett egy másik érdekesség is megfigyelhető a Lozsiti-kútnál. A területet felépítő homokkövek kőzetalkotó szemcséit karbonátos anyag (kalcit) cementálja, amely a talajon átszivárgó és szénsavassá váló víz hatására oldódik. A homokkövön átszivárgó felszíni eredetű (meteorikus) csapadékvizek oldogatják a kőzet karbonátos ásványait, majd ezek az arra megfelelő helyeken (pl. meredek kőzetfelületek) travertínóként, azaz édesvízi mészkőként csapódnak ki. A likacsos, porózus kőzet kiválását az ott tenyésző mohák is segítik, amelyek élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, segítve a szilárd kalcium-karbonát kiválását. További érdekességnek számítanak a kis hasadékokban, réteglapok mentén növekedő cseppkövecskék, amelyek anyaga szintén a homokkövön átszivárgó vizekből válik ki.
A Lozsiti-kúthoz a zöld sáv turistajelzésen térhetünk ki a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról. De ne feledjük: a Lozsiti-kút környéke természetvédelmi oltalom alatt áll. Hasonló módon alakult ki a szintén Gálosfa határában található Csepegő-kő is.

A Lozsiti-kút pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt