Részlet a visegrádi Fellegvár piroklasztikus kőzet-feltárásaiból

Ki ne járt volna már a Dunakanyar festői tájai fölé magasodó visegrádi Fellegvár lenyűgöző épületegyüttesében? A 13. században épült erősséget a későbbi, 14–15. századi uralkodók (pl. Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás) fejleszttették, bővíttették tovább. A vár falai között zajlott királyi találkozó (1335), de még a Szent Koronát is őrizték ott. A számos kiállításnak helyet adó, népszerű kirándulóhelynek számító Fellegvár ódon falai között sétálva azonban kevés látogatóban tudatosul, hogy egy olyan helyen sétál, ahol a földtörténeti miocén korban katasztrofális vulkánkitörések zajlottak. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Visegrádi-hegységet felépítő vulkáni működés a Börzsönnyel egy időben indult be (kb. 16,5 millió éve, a középső-miocén bádeni korszakában), s kisebb-nagyobb megszakításokkal kb. 14,5 millió évvel ezelőtt ért véget. A mélyből feltörő magmák képződése a Kárpát–Pannon térség kőzetlemezeinek mozgásával, s mai földrajzi helyükre kerülésével hozhatók összefüggésbe. A kezdetben sekélytengeri környezetben zajló vulkanizmus során a mai Visegrádi-hegység helyén egy kb. 1500 m magas, szabályos alakú vulkáni felépítmény jött létre, amelyet „Keserűs-hegyi vulkánnak” neveztek el a szakemberek. A sűrűn folyó (viszkózus), andezites és dácitos jellegű lávát produkáló tűzhányóból a frissen kiömlő forró kőzetolvadék nem folyt szét, hanem csak „hozzáforrt” a kürtő felső pereméhez, egyre meredekebbé, s instabilabbá téve azt. Az ún. lávadómokból álló meredek vulkáni felépítmény északi oldala a vulkanizmus vége felé megcsúszott, hatalmas lejtőösszeomlás formájában leszakadt, s a mélybe „szánkázott”. E folyamat eredményeként jött létre az az óriási patkó alakú kaldera, amely a műholdfelvételeken és a vízhálózat mintázatában is szépen kirajzolódik. Az észak felé nyitott patkónak is volt szerepe többek között abban, hogy a Duna a mai „nyomvonalán” halad.
Ezeknek a katasztrofális lejtőlavináknak a durvatörmelékes képződményeiből épül fel az a 333 m magas hegy is, amely a Fellegvárat hordozza. A különféle méretű blokkokból álló (azaz osztályozatlan), kaotikus szövetű, andezites jellegű piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetösszlet szépen tanulmányozható a vár falai mentén sétálva (hivatalos nevén ez a Dobogókői Andezit Formáció). Az amfibol- és piroxénandezit anyagú piroklasztikus árak mátrixa salakos andezithomok, a szögletes törmelékdarabok maximális átmérője eléri az 1 m-t. A klasztok között hólyagos–üreges, salakos, breccsás, üveges és kristályos változatok egyaránt találhatók. Természetesen döntően ezekből a miocén vulkanikus kőzetekből épültek fel a középkori erősség falai is. Míg a vár falai „csak” 800 évesek, a fentebb említett kőzeteké kb. 15–14,5 millió év.
A várfalakról a Duna „kék szalagját” fürkészve muszáj szólnunk pár szót a folyó által kialakított Visegrádi-szorosról, valamint magáról a Dunakanyarról is. A földtörténeti pliocén korban (kb. 5,3–2,5 millió évvel ezelőtt) a Duna még nem a Visegrádi-szorosban folyt, hanem a Dunántúlon délies irányba tartott a mai Horvátország északi részén elhelyezkedő, a Pannon-tó utódjának számító Horvát–Szlavón-tó irányába. A később bekövetkezett szerkezeti események miatt (bizonyos területek emelkedtek, míg mások süllyedtek) a Duna a pliocén végén vagy a pleisztocén elején jelenhetett meg a Dunakanyar térségében, kb. 2,5–2 millió évvel ezelőtt. A komolyabb változás azonban a pleisztocénben (jégkorszakban) vette kezdetét: hiába a vulkánok további lepusztulása a változó éghajlat hatására, a függőleges kéregmozgások miatt a Dunakanyar térségét legalább 300 m-es kiemelkedés érte, viszonylag gyors tempóban. Az emelkedő területtel lépést tartva a Duna lassan belefűrészelte magát a Börzsöny és a Visegrádi-hegység kemény vulkáni kőzeteibe, s az utóbbi 300 ezer évben létrehozta hazánk egyik legkiesebb táját, a folyóteraszokkal kísért Dunakanyart. A kiemelkedés még ma is tart (kb. 2 mm/év), s ezzel párhuzamosan természetesen a Duna mélyebbre vágódása.

A visegrádi Fellegvár pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt