A Köcsi-tó védett földtani alapszelvénye
A Balaton-felvidéken, a Balaton északi partján két keskeny sávban bukkan elő a jellegzetes kinézetű, a területen már évezredek óta használatos építő- és díszítőkő, a permi vörös homokkő. A Badacsonyörs és Zánka (12 km), valamint az Aszófő és Balatonfűzfő között (22 km) kibukkanó vörös homokkőnek számos természetes és mesterséges geológiai feltárása ismeretes, amelyek közül jelen írásunkban a Balatonalmádi (Káptalanfüred) határában lévő Köcsi-tó védett földtani alapszelvényét tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Köcsi-tónál feltáruló konglomerátumos („kavicsköves”) és homokköves kőzetösszlet kialakulásának megértéséhez vissza kell utaznunk az időben kb. 260–250 millió évet, a földtörténeti paleozóikumba (óidőbe), a perm időszak végére. Ekkor a mai Balaton-felvidék területét hordozó lemeztöredék (név szerint a Dunántúli-középhegységi-egység) több ezer kilométerre innen, valahol az Egyenlítő térségében helyezkedett el, az Afrika és Eurázsia közé ékelődő Tethys elnevezésű óceán (üledékgyűjtő) nyugati elvégződésénél. Itt jegyeznénk meg, hogy ekkor az összes mai kontinens őse egyetlen hatalmas szuperkontinensbe tömörült össze, amelyet Pangeának neveztek el. A kontinenseket a karbon időszaktól felgyűrődő és kiemelkedő Variszkuszi-hegységrendszer láncai fűzték össze, amelyek a kiemelkedésük után erőteljes pusztulásnak indultak. Az irtózatos mennyiségű, különféle szemcseösszetételű (kavics, homok, kőzetliszt, agyag) törmeléket hosszú idő alatt tömegmozgásos folyamatok és vízfolyások hordták el származási helyükről, s szállították a világtenger felé. Az óriási folyóvízi rendszerek száraz (arid) és félszáraz (szemiarid) éghajlatú területeket szeltek át, mivel messze a Pangea belsejébe már nem tudtak bejutni a csapadékot hozó légtömegek, ezért az éghajlat alapvetően száraz, csapadékmentes volt. Ebben az őskörnyezeti (paleogeográfiai) helyzetben rakódtak le a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció vasoxid-ásványoktól (hematit) vörös törmelékes üledékes képződményei, több száz, helyenként akár 1000 m-es vastagságban. A vörös szín is egyértelműen jelzi a száraz környezetet, amelyben a vastartalmú limonit-ásványok rendszeres kiszáradása, dehidratálódása következtében alakultak át vörös színű hematittá (Fe2O3).
A Köcsi-tónál található mesterségesen kialakított feltárásban (felhagyott kőnyerő hely) tehát a korábbi bekezdésben ismertetett, perm időszak végén lerakódott Balatonfelvidéki Homokkő Formáció folyóvízi rétegei bukkannak elő. Az egykori kőfejtő fala a konglomerátumos rétegcsoportból egy kb. 4 m-es vastagságú szakaszt tár fel. A legalsó vastag réteg durva kavicsokból álló konglomerátum, amelyre keresztrétegzett kavicsos homokkő következik. Ezt egy erózióval keletkezett, éles határt képező egyenetlen felület zárja, amely fölött ismét konglomerátum-, majd homokkőrétegek jelennek meg. A kavicsok anyaga döntően kvarcit, fillit, homokkőpala és dácit, amelyeket kovás–kaolinites kötőanyag cementál. A kavicsok mérete, koptatottsága, szfericitása (kvázi alakja), valamint a rétegek dőlése alapján következtetni lehet az egykori folyóvízi környezet energiaviszonyaira. Ezek alapján az ősi vízfolyás (amely egy nagyobb folyó oldalága lehetett) nyugatról kelet felé, egy magasabb, kiemeltebb térszín felől haladt az egykori tengerpart irányába. További érdekes szakmai adalék, hogy a Köcsi-tó térségében a fent nevezett permi törmelékes üledékes rétegsor vastagsága csak kb. 10 m, ami azt jelenti, hogy annak idején ez a terület egy kiemelt térszín lehetett (bizonyos helyeken akár 200 m is lehet a vastagsága!).
A hajdani agyagbányászat hatására kialakult, napjainkra már elmocsarasodó Köcsi-tó és térségének látnivalóit egy rövidke tanösvény mutatja be, amelynek az egyik állomása az ismertetőtáblával ellátott földtani alapszelvény. A védett feltárásnál ne feledjük az ősi szabályt: „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak”!
Megemlítendő, hogy az innen nem messze lévő 71. sz. főút bevágása a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció felső szakaszát tárta fel annak idején, de sajnos ez ma már a törmelék és a növényzet miatt nem tanulmányozható.
A Köcsi-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
