Kővé vált leány Nemti határában

Kővé vált leány Nemti határában

Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék „hullámzik”, amely nagyjából Ipolytarnócnál kezdődik és Ózd térségében ér véget. A dombsági és alacsony...
A Naszály földtudományi értékei

A Naszály földtudományi értékei

A Cserhát délnyugati elvégződésénél, Vác városa felett áll őrt a bányászat által megcsonkított Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A régebben Nagy-Szálnak is nevezett hegy (messziről valóban egy hosszú és „nagy szál”...
A misztikus Tarjánka-szurdok

A misztikus Tarjánka-szurdok

A szurdok szó hallatán legtöbb olvasónknak általában egy meredek falú, gigászi méretű, vakítóan fehér mészkövekből álló „hasadék” jut az eszébe (pl. Tordai-hasadék, Túri-hasadék, Szádelői-völgy, Upponyi-szoros). Vannak azonban ez utóbbiaknál kisebb méretűek,...
A Haláp bazaltoszlopai

A Haláp bazaltoszlopai

A Tapolcai-medence káprázatos, bazaltból álló vulkáni tanúhegyi szinte mágnesként vonzzák egész évben a turistákat a vidékére. Gondoljunk csak a Badacsony és a Szent György-hegy méretes bazaltoszlopaira, a Gulács és a Tóti-hegy Fujihoz hasonlító vulkáni kúpjaira, a...
A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A címben szereplő „kistestvér” szó a Tordai-hasadékra utal, hisz a Túri-hasadék kőzetanyagát, kialakulását és méreteit tekintve is szoros kapcsolatban áll, hasonlóságot mutat a Torda határában tátongó nevezetes „nagytestvérével”. Az Erdélyországot járó turisták nagy...