Pellengér Fertőrákos központjában
Az UNESCO Világörökség védelem alatt álló Fertő-tó régiójában fekvő Fertőrákos településen számos látnivaló megtekintése közül válogathatunk. Ilyen többek között a volt Püspöki-kőfejtő területe, ahol barlangszínházat és földtani bemutatóhelyet alakítottak ki (Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság). A műemlékek közül a püspöki kastély, a napórával ellátott vízimalom vagy a középkori várfal maradványai említendők meg. Írásunkban viszont mi most nem ezekről számolunk be, hanem a községháza előtt álló különleges kőoszlopról, amely egyedülálló az országban. De miért is? Kalandra fel, irány a kövek világa!
Néha használjuk a hétköznapi beszédben azt a kifejezést, hogy valakit „pellengérre állítani”. A szavak kimondása után viszont valószínűleg nem gondolunk abba bele, hogy mit is jelent pontosan a pellengér kifejezés!? Megértéséhez a műemlékekben gazdag Fertőrákosra kell ellátogatnunk, ahol hazánk egyetlen megmaradt, köztéren álló pellengér oszlopa tekinthető meg. A 17. századból származó, hasáb alakú kőoszlop három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki. A kőoszlop felső harmada hengeres, amelyet kettős tagolású párkány zár le és gömbben végződő gúla koronázza. Az oszlop nem volt más, mint az évszázadokig a győri püspökséghez tartozó település „szégyenoszlopa”, azaz egy olyan kő, amelyhez a bűnözőket, bűncselekményt elkövetetteket kötözték ki és tették közszemlére. A település okleveleiből tudjuk, hogy 1630 előtt az akkori börtön mellett található szilfa szolgált pellengérként. A mai is álló oszlop Fertőrákos új börtönének felhúzásakor került felállításra, méghozzá a földbe süllyesztett tömlöc felett. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték, ők zárták el a kapitányuk által a kihágókat vagy ítélték őket pellengérre.
Ha már egy kőoszlopról beszélünk, érdemes megvizsgálni annak kőzetanyagát is, amely nem más, mint a helyben bányászott, sekélytengeri képződésű, ősmaradványokban gazdag lajtamészkő (hivatalos nevén: Lajtai Mészkő Formáció; nevét az ausztriai Lajta-hegységről kapta). A területet kb. 15 millió évvel ezelőtt (miocén kor bádeni korszaka) öntötte el a tenger, amelyből hosszú idő alatt egy fosszília-gazdag (pl. korallok, kagylók, csigák), laza szerkezetű, de nagy szilárdságú durvaszemcsés mészkő rakódott le, az ún. „bádeni szigettenger” trópusi–szubtrópusi vizében. A jól faragható és fűrészelhető kőzetet annak idején több kőfejtő is termelte Fertőrákos térségében, amelyek közül az egyik (Püspöki-kőfejtő) ma geoturisztikai attrakció (a barlangszínház bejárata a település északi részén nyílik). Valószínűleg innen származhat a pellengér kőzetanyaga is, amelyet átfürkészve helyenként tenyérnyi méretű tengeri kagylók maradványaira, töredékeire lehetünk figyelmesek. Így közvetíti egy közel 400 éves történelmi kőoszlop kb. 15 millió év földtani üzenetét is!
Itt jegyeznénk meg, hogy Fertőrákos körül több földtani csemege is felkereshető még: ilyen például az osztrák határtól nem messze fekvő piuszpusztai volt külfejtés rétegsora (egy szarmata korszaki folyódelta ősmaradványokban gazdag törmelékes üledékei) vagy azok a paleozós (óidei) metamorf kibukkanások (pl. csillámpala), amelyek hazánk legősibb kőzetei közé tartoznak (ún. „fertőrákosi palasziget”). Ezekkel a földtudományi látnivalókkal egy későbbi cikkünkben foglalkozunk majd. Aki a történelmi érdekességek iránt fogékonyabb, annak meleg szívvel ajánljuk a Páneurópai Piknik Emlékhelyet a magyar–osztrák határon, ahol az 1989-es, vasfüggöny „ledőlése” előtti történelmi eseményekről kaphatunk sokrétű tájékoztatást.
A pellengér pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
