A Leány-kő Nemti határában

Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék „hullámzik”, amely nagyjából Ipolytarnócnál kezdődik és Ózd térségében ér véget. A dombsági és alacsony középhegységi jellegű kistájak fő felépítő kőzete a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció. A változó cementáltsági viszonyok miatt az összlet egyes részei eltérő módon állnak ellen a lepusztulási folyamatoknak. Emiatt a kistájak homokköves területein rendkívül változatos formakincs alakulhatott ki: gomba alakú sziklák, padok és párkányok, különféle alakú konkréciók, mederlépcsők, szurdokok és sziklaereszek váltogatják egymást. Írásunkban a Salgótarjántól délkeletre található Nemti település határába látogatunk el, ahol egy kővé vált leány bizarr sziklaképződményét tekintjük meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Nemti keleti határából, a Fenyves utca folytatásában haladó zöld sáv és zöld háromszög jelzéseken át érhető el hazánk legmagasabb, magányosan álló homokkő gombasziklája, a Leány-kő. A látványos sziklaképződmény kőzetanyaga a Pétervásárai Homokkő Formációhoz tartozik, amelynek kavicsos, homokos anyaga kb. 23–19 millió évvel ezelőtt (eggenburgi korszak) rakódott le egy sekélytengeri üledékgyűjtő parti sávjában. A formációt a felszínen általában sárga, szürkésfehér vagy zöldesszürke színű, karbonátos kötőanyagú, különféle mértékben cementált homokkő alkotja, konglomerátum-betelepülésekkel. De vajon mi okozza a kőgomba látványosan tagolt kifejlődését?
A homokos összlet betemetődésével annak idején megindult annak kőzetté válása vagy idegen kifejezéssel diagenezise. A homokkőben lezajló fizikai/kémiai folyamatok közben a korábban az üledékekbe ágyazódó fosszíliák karbonátos héjai feloldódtak, s az így kialakuló meszes oldatok átjárták az eredetileg porózus homokot/homokkövet. Bizonyos kitüntetett pontok körül, bonyolult geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit kikristályosodása a pórusoldatokból, amely körkörösen vagy rétegszerűen növekedve mintegy „összetapasztotta”, összecementálta a szemcséket a homokkőtestben. Így hosszú idő alatt a lazább homokkőösszlet belsejében keményebb, különféle alakú és méretű karbonátos konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban az erózió hámoz ki a lazább kőzetek „fogságából”. Ez az oka annak, hogy a könnyen pusztuló homokos üledékekből bizarr sziklaszobrokként formálódtak ki a jobban cementált egységek. A szelektív denudáció (válogató lepusztítás) hatására alakult ki hosszú idő alatt a Leány-kő kb. 6–6,5 m magas sziklatornya is, amelyben a szárazabb klímaszakaszok szélmarása, valamint a hidegebb időszakok fagyaprózódása is szerepet játszott, a lejtőn lefelé zajló tömegmozgásos folyamatokkal karöltve (a repedések, törésvonalak mentén). A Leány-kő markáns sziklatornya egy 50 m hosszúságú függőleges homokkőfal előterében, egy igen meredek lejtő felső harmadában emelkedik.
A „törzsből”, „nyakból”, „vállakból” és „fejből” álló sziklaalakzat kialakulása már a helyiek fantáziáját is megmozgatta annak idején, amelyhez egy érdekes történet is fűződik (gyűjtők: Csapó Tamás és Pintér Zoltán, 1999; adatközlő: Hajasné „Tojás” Giza): „Elment az ember a Lyány-kőhöz kaszálni, mer’ van ottan kaszálóhely. Aztán az apjának vitt enni, aztán az útón éhes vót a lyány, hogy megette az ebédet. Azt kérdezte lyányát, ’nem hoztál ebédet?’ Asszongya, hogy nem. Aszongya ’megetted!’. ‘Kőé változzak, hogyha megettem!’ Aztán a lyány meg kőé’ változott, azé’ híjják azt a nagy követ, kősziklát Lyány-kőnek”.
A külső erők által az alsó-miocén sekélytengeri homokkőből kialakított, természetvédelmi oltalom alatt álló Leány-követ hazánk egyetlen, önmagában álló, homokkő anyagú kőgombájának tartották. E sorok írója azonban 2013-ban leírt egy hasonló kőgombát Tarnalelesztől északra, amely miatt a fenti megállapítás már nem igazán helytálló.
Ha a Leány-kő térségében barangolunk, érdemes megtekinteni hazánk egyik legszűkebb és legszebb, homokkőben kialakult szurdokát is, amely a Morgó-gödri névre hallgat.

A Leány-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt