Rockenbauer Pál sírja Zengővárkony határában
„Jómagam néhány barátommal közösen 2007 és 2011 között jártam be az Országos Kékkör (OKK) útvonalát, amely több mint 2500 km hosszúságban tekergi be kicsiny hazánk legcsodálatosabb tájait. Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalain barangolva az ember nem csak Magyarország természeti és kulturális értékeivel ismerkedhet meg, hanem egy kicsit saját magával is még jobban. A befejezést követő 10 év távlatából egyértelműen kijelenthetem, hogy életem egyik legmeghatározóbb hosszú távú vándorlása volt az OKK, melynek bejárását semmiért sem cserélném el!” (Veres Zsolt szerkesztő)
Ha kéktúra, akkor Rockenbauer Pál! De ki is volt ő, s hogyan kötődik ezer szállal a kéktúra-mozgalomhoz? A Turista Magazin 2019-es írásából többek között ez is kiderül:
Hazánkban nincs olyan természetjáró, aki ne tudná, ki volt Rockenbauer Pál vagy ne ismerné az általa rendezett Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró sorozatot. A film szimbolikussá vált főcímdalát („Indulj el egy úton, én is egy másikon…”) hallva azoknak az embereknek is beugrik az a bizonyos keréktoló vándorcsapat, akik különösebben nem érdeklődnek a természet vagy az ismeretterjesztő műsorok iránt. Kétségtelenül ez volt Rockenbauer és csapatának a legismertebb és legnagyobb hatású filmje, amely 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket, és amely a turistavénájú nézőkön kívül is bőven toborzott magának lelkes közönséget.
A Magyar Televízióban 1978 áprilisában alakult meg az első természetfilmezéssel foglalkozó műhely, amelynek Rockenbauer is alapító tagja volt, sőt, egy ideig a szerkesztőségvezetői posztot is ő látta el. Közvetlenül a Natura szerkesztőségének megalakulás után – más műsorok mellett – megkezdődött a kéktúrafilm előkészülete. A Magyarországot bemutató sorozat megvalósításáról sokáig folyt a vita Rockenbauerrel, aki az Országos Kéktúra mintegy 1100 km-es távját egyhuzamban végigjárva, nem pedig évszakos bontásban szerette volna bemutatni. Végül az utóbbi tematika valósult meg, s talán ennek is köszönhető a „Másfél millió lépés” varázsa, ami a mai napig generációkat csábít vándortúrázásra.
Rockenbauer Pál és Sáfrány József előzetesen 78-ban bejárták a forgatási helyszíneket, és ebből az útból született meg a film forgatókönyve. Az előkészületek során helytörténészekkel, lokálpatriótákkal, tudósokkal, természetjáró egyesületekkel vették fel a kapcsolatot, akik elmaradhatatlan szereplői voltak a táj és a helyi emberek hiteles bemutatásának. A csapat végül 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig az Írott-kő alatt található Szent Vid-hegyig.
A forgatócsoportnak a táv megtétele mellett a nehezen beszerezhető és gyakran silány minőségű turistakellékekkel (sátor, hálózsák, kempingfőző), valamint a filmezés súlyos felszerelésének cipelésével is meg kellett birkóznia. Ráadásul a hazai természetjárás akkori körülményei messze nem tették elérhetővé azt a komfortot, amelyet egy mai turista már alapvetőnek tart. A szálláslehetőségek szűkös voltát a csapat sátrazással és nomád körülményekkel hidalta át, ezzel talán még hitelesebbé téve a vándorfilm és Rockenbauer személyes üzenetét: induljatok el, fedezzétek fel a természetet, ismerjétek meg Magyarországot!
Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A 14 részes sorozat máig tartó sikere több mindenben rejlik. Túl azon, hogy egy kiváló rendező és összeszokott stábja alaposan és jó érzékkel mutatja be hazánk tájait és látnivalóit, a néző úgy érezhette magát – és érezheti ma is –, hogy együtt baktat a csapattal a kék ösvényen, és részese annak az atmoszférának, amelyet Rockenbauer személyes varázsa teremtett meg.
A Másfélmillió lépés Magyarországon a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, olyan felbecsülhetetlen néprajzi kincset hoztak létre, amely idővel csak még értékesebbé válik. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül.
A sikeres kéktúrafilm hét évvel később, 1986-ban folytatódott. Ezúttal a stáb Velemből vágott neki a délnyugati országrész bejárásának, hogy a már bevált tematika elvét követve ezt a vidéket is bemutassák a közönségnek. Az És még egymillió lépés című filmnek külön célja is volt, mégpedig a Velemtől Kaposvárig tartó, hiányzó útszakasz kijelölése, amely ma összeköti a Dél-dunántúli Kéktúrát az Országos Kéktúrával. A Szekszárdig tartó vándorlást a stáb később, a 90-es évek elején az Alföldön keresztül folytatta, hogy bezárják a kék sávval jelzett kört. Sajnos ebben az utazásban Rockenbauer már nem vehetett részt.
„Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük – kinek-kinek a maga számára – jószerivel csak elhatározás kérdése.” In memoriam Rockenbauer Pál (1933. január 14. – 1987. november 26.). A teljes cikk itt érhető el: https://www.turistamagazin.hu/hir/szemlelet-es-utmutatas-32-eve-nincs-koztunk-rockenbauer-pal
A csatolt képen Rockenbauer Pál sírja látható a Zengővárkony melletti szelídgesztenyésben (a sírkő egy jura időszaki gerecsei “vörös márvány”).
A Rockenbauer-sír pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
