A Nagylóc melletti kettős telér nyugatabbi tagja
A Cserhát-vidék északi részén (közel a magyar–szlovák államhatáron „kacskaringózó” Ipoly folyócskához) terül el a Szécsényi-dombság elnevezésű kistáj. A vízfolyásokkal aprólékosan felszabdalt dombvidéket döntően oligocén végi és miocén törmelékes üledékes tengeri képződmények (pl. agyagkő, aleurolit, homokkő, slír, márga) borítják, amelyeken különösebben látványos formakincs nem fejlődött ki. Szintén a miocén földtörténeti korban a mélyből andezites magmás testek nyomultak be az említett üledékes kőzetekbe, amelyek hosszanti hasadékok mentén szilárdultak meg. Az erózió által a „puhább” üledékes kőzetek „tengeréből” kipreparált telérek a domborzat legmarkánsabb elemei, amelyek kialakulása „megér egy misét”. Írásunkban ezekkel ismerkedünk meg, kalandra fel, irány a kövek világa!
A csatolt fotó a palócok által lakott, Árpád-kori eredetű Nagylóc település határából készült, északias irányban. Ezen egy közel ÉÉNy–DDK-i csapású, vasúti töltéshez hasonló dombsor látható, amely kb. 50–100 m-es relatív szintkülönbséggel magasodik a Vár-patak (és a Lóci-patak) völgye fölé. A hosszanti, keskeny vonulat egy kipreparálódott telér, melynek kőzetanyaga a piroxénandezit. A telérek olyan (általában magmás), változó kiterjedésű kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete olykor jelentősen eltér a befoglaló kőzetekétől. A Cserhát vidékén a középső-miocén bádeni és szarmata korszakainak határán (kb. 13–12 millió éve) alakultak ki az andezites „magmacsomagok” a litoszféra mélyén, amelyek a már korábban lerakódott üledékes slírekbe (Szécsényi Slír Formáció) préselődtek bele. A geokémiai értelemben intermedier (vagy neutrális, azaz közepes szilíciumdioxid-tartalmú: kb. 52–65%), izzó kőzetolvadék azonban nem ömlött ki a felszínre, hanem a hasadékok mélyén lassan hűlt, kristályosodott ki. Az idők folyamán így született meg a magmából a fekete, sötétszürke színű szubvulkáni andezit (hivatalos nevén: Kékesi Andezit Formáció), amely a telérek anyagát alkotja. A kiváló műszaki–kőzetfizikai paraméterekkel jellemezhető piroxénandeziteket az elmúlt évszázadokban több helyen is bányászták építőkő gyanánt.
A miocén kor óta lassan emelkedő területről (a klímaváltozásokkal „összhangban”) az eróziós folyamatok (alapvetően a folyóvizek, tömegmozgások) „leradírozták” a telért fedő idősebb üledékes kőzeteket és kipreparálták azt, látványos tájképi elemet alakítván ki. Az ún. benczúrfalvi kettős telér hossza kb. 16 km, amely Nagylóc térségéből indul, Benczúrfalván át egészen Ludányhalászi településig tart. A telér legmagasabb pontja a 305 m magas Kő-hegy, melynek oldalában felkereshető a slír és a belenyomult andezit kontaktusa is, egy hajdani kis kőfejtő falaiban. A Szécsényi Slír Formáció homokos, kőzetlisztes agyagmárgájában az egykori tengeraljzaton tevékenykedő élővilág életnyomai (pl. mászás) is tanulmányozhatók. A Kő-hegy oldalából szép kilátásban lehet részünk a telérekkel ékes tájra, amely jellegzetes képet mutat: a markánsan kiemelkedő telérek erdőkkel fedettek, míg a telérközi medencék a mezőgazdaság és a települési közösségek színterei. A terület vízhálózata is a telérek „mintázatát” követi, nagyjából É–D-i csapást követve, de természetesen vannak a teléreket keresztirányban átvágó eróziós völgyek is. Itt jegyeznénk meg, hogy a nagylóci Kő-hegy térsége (közel 200 hektárral) egy különleges természetmegőrzési terület, számos védett növény- és állatfajjal (pl. madarakkal).
Szécsény felé vándorolva felhagyott kis kőfejtőkben gömbhéjasan málló andeziteket tanulmányozhatunk, a város határában pedig az egykori téglagyári agyagbánya gödrében a korábban már emlegetett Szécsényi Slír Formáció geológiai alapszelvényét kereshetjük fel. További földtudományi látnivalók a területen a Nagylóc felett található nagyméretű kő, amely Jézus lábnyomát rejti, de érdemes megtekinteni a slír–andezit kontaktusát feltáró kisgéci és zsunypusztai bányákat is.
A telér (Kő-hegy) pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
