Öt- és hatszöges andezitoszlopok Bér határában
Túrázásaink során, a földtani feltárások, sziklaképződmények tanulmányozása közben számtalan esetben észrevehetünk bizonyos mintázatokat, amelyek olyanok, mintha mérnöki alapossággal rajzolták volna meg őket. Ezek mérete, alakja és színe is különböző lehet, s egymástól igen eltérő típusú kőzeteknél (magmás, üledékes, metamorf) jelenhetnek meg. De vajon milyen fizikai/kémiai folyamatok hatására jöhetnek létre? Milyen földtani folyamatokról mesélnek nekünk? Írásunk első részében az andezit elnevezésű kiömlési magmás (effuzív) kőzet egy jellegzetes (de inkább ritkának mondható) mintázatával ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A csatolt fotó a Központi-Cserhát kistájon található Nagy-hegyen készült, Bér településtől nyugatra, egy felhagyott, s napjainkban már védett kőfejtőben. Az ún. Holczer-bányában évtizedekig fejtették a sötétszürke színű, kemény és ellenálló andezitet, amely például kiválóan alkalmas volt sírkövek elkészítéséhez. A bányászok nem is sejtették annak idején, hogy munkájukkal a hegy „gyomrából” egy nem csak magyarországi, hanem európai, sőt világviszonylatban is egyedülálló földtani szerkezetet bontanak ki. Az átlagosan 30–40 cm-es átmérőjű, öt- és hatszögletű, 8–10 m hosszú oszlopokból álló „csúszda” függőlegesen indul, majd kb. 70°-os elhajlást mutatva „simul bele” a bánya talpába. Ezen jelenségek közül az oszloposság ritka az andezitnél (inkább a bazaltra jellemző), az elhajlás pedig rendkívül ritka! De vajon hogyan alakulhatnak ki ezek egy izzó magmából kikristályosodó kőzetnél?
A Nagy-hegy térségében kb. 16–15 millió évvel ezelőtt (középső-miocén) olyan típusú vulkanizmus zajlott, ahol a földkéreg mélyéről feltörő magma nem folyt ki a felszínre, hanem a már korábban lerakódott vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek „hasadékaiba” nyomult bele, s ott lassan, évmilliók alatt hűlt/kristályosodott ki. Az ún. telér formájában megszilárduló andezittestben (a Nagy-hegy egy kb. 5 km hosszú telér része) a hűtő felületre merőlegesen hatolt le a hűlési front egyre mélyebbre, amely során szépen–lassan kialakult az oszloposság, a zsugorodási feszültségek hatására. A természetben ható fizikai törvényszerűségek (pl. energiaminimum elve) az oszloposságban úgy érvényesülhetnek, hogy azok hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, amely a hatszögeknél tud a legtökéletesebben megvalósulni (így a legkisebb az egységnyi tömegre jutó fajlagos felület). A leírtakból tehát látható, hogy a béri andezitek hatszögű oszlopai lassú hűlés során jöttek létre egy „hasadék” mélyén, amelyet a bányászat bontott ki és tett „elérhetővé” a kíváncsi geoturisták számára.
Az oszlopos szerkezet kialakulása tehát viszonylag könnyen felvázolható, de a hajlottság kifejlődése még nem teljesen tisztázott. A kifelé hajló ívességet a hűtő felület szintén íves mivoltával lehet csak megmagyarázni: ez csak akkor lehetséges, ha a magma olyan „terepalakulatba” nyomult bele annak idején, amely morfológiája (alakja) szintén íves volt. Ez megvalósulhatott egy kürtőcsatorna mélyen fekvő külső részén vagy egy ősvölgy peremi részén is.
Az egykori hasadékvulkánon a Novohrad–Nógrád Geopark egy bemutatóhelyet épített ki, kőtárral egybekötve. Az „andezitcsúszda” megtekintése után érdemes elsétálni a jégkorszakok hideg periódusaiban keletkezett periglaciális kőtengerhez, valamint a Nagy-hegy csúcsára is, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk (pl. Szanda felé).
Az „andezitcsúszda” pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
