Az Óház-tető metamorfitjai és a kilátó
A Kőszegi-hegység területe a geológusok számára (is) sokáig „tiltott terület” volt az itt húzódó vasfüggöny miatt, ezért részletes földtani megismerése sokáig váratott magára. A hegységet alkotó metamorf (átalakult) kőzeteket a Soproni-hegységben fellelhető kőzetekkel rokonították, a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) keletkezettnek feltételezve azokat. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban a Kőszegi-hegységet jelentősen „megfiatalították”, ugyanis kiderült, hogy a Soproni-hegységi metamorfitoknál jóval fiatalabb földtani képződmények alkotják. De melyek ezek pontosan? Írásunkban erre keresünk választ, kalandra fel, irány a kövek világa!
A Soproni-hegységet, valamint a Kisalföld aljzatát a Keleti-Alpok hazánk területére átnyúló hatalmas takarói alkotják (ezek az ún. Ausztroalpi-takarók), amelyek alól egy tektonikus ablak formájában bukkan elő a Pennini-egységnek (vagy Penninikumnak) nevezett szerkezeti egység, amely a Kőszegi-hegység területét alkotja. A földtörténeti mezozóikumban (középidőben, pontosabban a jurában és a krétában) létezett Pennini-óceán mélyén rakódtak le azok a magmás és üledékes kőzetsorozatok, amelyek jelentős metamorfózison (átalakuláson) átesve a Kőszegi-hegység vonulatait alkotják. A kőzetek között találunk különféle típusú filliteket, metakonglomerátumokat, metahomokköveket, zöldpalákat, valamint szerpentiniteket is. Ezen képződmények eredeti alapanyagát az egykori óceán (üledékgyűjtő) különböző vízmélységeiben lerakódott üledékei, valamint az óceánközepi hátság bazaltos magmás kőzetei alkották, amelyek az óceán bezáródása miatt több fázisban (döntően a kréta végén, kb. 65 millió éve) metamorfizálódtak, a földkéreg nagyobb nyomással és hőmérséklettel jellemezhető mélyebb zónáiban. Természetesen az imént vázolt folyamatok nem a mai földrajzi helyükön zajlottak, hanem azoktól több ezer kilométerre, a lemeztektonika folyamatainak hatására.
Itt jegyeznénk meg, hogy a metamorfitok különféle magmás és üledékes (vagy más metamorf) kőzetekből jönnek létre úgy, hogy azok nagyobb nyomás- és/vagy hőmérsékleti viszonyok közé kerülve, szilárd fázisban átkristályosodnak, az átlagos kémiai összetétel megmaradása mellett. A metamorfózis hatására általában egy új ásványokkal és/vagy szövettel/szerkezettel (pl. lapokra szétbontható palák) jellemezhető kőzet jön létre. A fent megnevezett kőzetek közül a fillit agyagos képződményekből, míg a zöldpala bazaltból alakult ki.
A korábban már emlegetett különféle típusú fillitek bukkannak elő az Országos Kéktúra (OKT) útvonala mentén elhelyezkedő 607 m magas Óház-tető térségében, ahol nem csak szálkőzetben tanulmányozhatjuk az egykori Pennini-óceán átalakult kőzeteit, hanem a kilátó falaiban is. A kilátó helyén már a 13. században állhatott egy erődítmény (oklevelekben: „Castrum Kwszug”), amelyről később a város is kapta a nevét. A határőrizeti céllal épült Felsővár vagy Óvár a mai város területén felépült Alsóvár miatt fokozatosan elvesztette hadászati jelentőségét, s rommá vált. A néhai évszázados erősség helyén 1896-ban épült fel először kőkilátó (előtte fa), amely egy szélvihar miatt (1917) erősen megrongálódott. A ma is látható, hitelesen rekonstruált toronyvár-kilátót 1996-ban adták át a nagyérdeműnek. Ma a Kőszegi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, parádés panorámával.
Az Óház-tető pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
