Az olasz hadifoglyok esete a triász mészkővel

Az olasz hadifoglyok esete a triász mészkővel

A Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagasságú (600–950 m) területe, amely kb. 20–22 km-es nyugat–keleti és kb. 5–7 km-es észak–déli kiterjedésével Magyarország legtípusosabb fennsíkja. A jól oldódó triász időszaki mészköveken változatos felszíni (és természetesen...
Mintázatok a geológiában I. (andezit)

Mintázatok a geológiában I. (andezit)

Túrázásaink során, a földtani feltárások, sziklaképződmények tanulmányozása közben számtalan esetben észrevehetünk bizonyos mintázatokat, amelyek olyanok, mintha mérnöki alapossággal rajzolták volna meg őket. Ezek mérete, alakja és színe is különböző lehet, s...
A Kőszegi-hegység metamorfitjai

A Kőszegi-hegység metamorfitjai

A Kőszegi-hegység területe a geológusok számára (is) sokáig „tiltott terület” volt az itt húzódó vasfüggöny miatt, ezért részletes földtani megismerése sokáig váratott magára. A hegységet alkotó metamorf (átalakult) kőzeteket a Soproni-hegységben fellelhető kőzetekkel...
A Bucsecs gleccsereinek nyomában

A Bucsecs gleccsereinek nyomában

A Déli-Kárpátok keleti „végén” áll őrt óriási tömeges masszívumként a Kárpátok egyik leglátványosabb és talán legjobban ismert hegylánca, a Bucsecs. A dél felé nyitott, patkó alakú hegység félelmetes leszakadásokkal (a Prahova völgye felé 800–900 m-es sziklafalak!)...
A fenséges bükkszenterzsébeti Nagy-kő

A fenséges bükkszenterzsébeti Nagy-kő

Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék helyezkedik el, amelynek legterjedelmesebb és legmagasabb magyarországi tagja a Vajdavár-hegység. A Tarna és a...