Az esztergomi Várhegy látképe
A Duna mellett fekszik a történelmi látnivalókban bővelkedő Esztergom, amely a katolikus vallás legjelentősebb hazai központja. A városka legkiemelkedőbb látnivalója a bazilika és a királyi vár, amelyek a település fölé magasodó Várhegyen mintegy uralják a környék látképét. Írásunkban azonban most nem az ezeréves falak történetével ismerkedünk meg, hanem egy kicsit messzebbre utazunk vissza az időben. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Visegrádi-Dunakanyar kistájhoz tartozó város a Visegrádi-hegység északnyugati elvégződésénél helyezkedik el. A terület földtani felépítésében döntően középső-miocén (bádeni, kb. 15–14 millió éves) vulkanikus kőzetek vesznek részt, amelyek jellemzően andezitek és annak piroklasztitjai. A vulkanikus anyagot nagy területen borítja be jégkorszaki (pleisztocén) lösz, melynek a legszebb, paleotalajokkal tagolt feltárásai Búbánatvölgy és Basaharc térségében kereshetők fel. Az esztergomi Várhegyet viszont nem a fent említett földtani képződmények építik fel, úgymond kakukktojásnak számít. De miért is?
A Várhegyet a Dunántúli-középhegység ún. alaphegységi, miocénnél jóval idősebb képződményei építik fel, alapvetően triász (és oligocén) üledékes kőzetek. A hegy alsó részét a késő-triász korú (kb. 210 millió éves) Dachsteini Mészkő Formáció (Fenyőfői Tagozata) építi fel, melynek világosszürke színű, vastagpados, északias irányba dőlő rétegei a Várhegy alatti Mindszenty hercegprímás tere irányából szemlélhetők meg a legteljesebben. A tethys-i sekélytengeri karbonátplatformon képződött formációnak itt az ún. „átmeneti rétegei” bukkannak elő, az alsóbb rétegtani helyzetben települő Fődolomit Formáció felé, amely rétegsorában a mészkő dolomittal váltakozik.
A triász időszaki karbonátos kőzetekre a földtan „törvényszerűségeinek” megfelelően fiatalabb mezozós (középidei, pl. jura, kréta) képződményeket várnánk, azonban ezek hiányoznak, s a triászra egy üledékhézagos lepusztulási (diszkordancia) felszín után közvetlenül oligocén (azaz újidei=kainozós) kőzetek települnek. A Mányi Formáció és a Törökbálinti Homokkő Formáció ősmaradványt nem tartalmazó törmelékes üledékes kőzetei (döntően homokkövei) a Paratethys elnevezésű üledékgyűjtő lagúnákkal tagolt sekélytengeri zónájában rakódtak le, normál- és csökkentsósvízi (brakkvízi) körülmények között. Mivel fosszíliák nem lelhetők fel bennük, ezért Esztergom térségében a két formáció elkülönítése nem lehetséges, az egykori térképező geológusok a földtani térképre összevonva vitték fel a két oligocén képződményt. A kb. 30–25 millió éves oligocén és a kb. 210 millió éves triász kőzetek között kb. 180 millió éves korkülönbség van! De vajon hogyan lehetséges ez?
A Dunántúli-középhegységet hordozó lemeztöredéket (föld)története során olyan erőhatások érték a földkéregben, amely hatására kiemelkedett a tengeri üledékgyűjtők „világából”, s felszínén intenzív lepusztulás kezdődött. A trópusi meleg, csapadékos klímán a hosszú évmilliók alatt több kilométer vastagságú kőzetréteg pusztult le! Így volt ez például a tektonikai értelemben rendkívül mozgalmas kréta időszakban, vagy az oligocén első felében is. Az esztergomi Várhegyen tehát azért hiányzik közel 180 millió év, mert azt az erózió eltüntette egészen a triász mészkövekig. Viszont a késő-oligocén tengerelöntés homokköves üledékei már megmaradtak az utókor számára (hasonló témájú cikk itt olvasható). Arról nincsen információnk, hogy a Visegrádi-hegységet létrehozó vulkáni kőzetek befedték-e a Várhegyet eredetileg (csak lepusztult), vagy nem is volt egyáltalán befedés?
A csatolt kép rétegsorából tehát évszázmilliók földtani eseményei hámozhatók ki, igaz, egy csekély, 180 millió éves „szünettel”. A képen az oligocén homokkövek betonos megerősítése is kiválóan látszik, az esetleges omlások, felszínmozgások elkerülése végett. A triász és oligocén üledékes kőzetek ellenére az esztergomi bazilika és királyi vár is andezites vulkáni kőzetekből épült fel.
Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy a Várhegy mai képének kialakításában természetesen az alatta folyó Dunának is fontos szerepe volt, de ez már egy másik cikkünk témája.
A Várhegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
