Részlet a Csutaji-gödörből
A Zagyva folyó völgyének keleti peremén áll őrt az Árpád-kori eredetű település, Tar. Az erődtemplomáról és középkori kastélyromjáról nevezetes falucska azonban nem csak történelmi emlékeket rejt, hanem bőven csemegézhetünk környezetének földtudományi értékei közül is. A Csevice-völgyben egymást érik a geoturisztikai látnivalók: Alsó-Csevicekút, Fekete-bánya, Fehér-bánya, Felső-Csevicekút, Aba-kő, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A természeti látnivalók között azonban van egy-két kevésbé ismert is: ilyen a Szakadás- és a Csutaji-gödör. De vajon mit rejtenek ezek a „járatlan” eróziós völgyek? Írásunkban most ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Tar községtől keletre húzódó Csevice-völgyből nyíló Szakadás- és Csutaji-gödör geológiai szemmel nézve nem más, mint természetes földtani feltárások sorozata, amelyek a Nyugati-Mátrát felépítő vulkanikus kőzetek „lelkivilágába” nyújtanak betekintést. A Nyugati-Mátra fő tömege a földtörténeti miocén kor közepén, az ún. bádeni korszakban épült fel, kb. 16–15 millió évvel ezelőtt. A hatalmas rétegvulkán andezites jellegű kőzetféleségeket produkált, amelyek között vannak a „csendesebb” vulkáni működést képviselő lávakőzetek éppúgy, mint robbanásos jellegű vulkáni törmelékesek (idegen kifejezéssel piroklasztikusok, pl. andezittufa). Ezen kőzetproduktumok váltakozása építi fel a Mátra fő tömegét, amelyek vastagsága helyenként a több ezer métert is elérheti. A Mátra rétegvulkáni szerkezetét felépítő kőzeteket olyan helyeken tanulmányozhatjuk, ahol például kőbányák vagy vízfolyások megnyitották azokat a kíváncsi emberi szem számára.
A Szakadás- és a Csutaji-gödörben egy-egy (időszakos) vízfolyás volt az, amely a lassan emelkedő terület vulkanikus kőzeteibe belefűrészelte magát, s feltárta az ún. Nagyhársasi Andezit Formáció vulkáni törmelékes kőzeteit. A vadregényes, páfrányokkal szegélyezett eróziós völgyekben a kb. 15 millió évvel ezelőtt robbanásos jellegű vulkanizmus különféle szemcseátmérőjű (pl. tufák, lapillitufák, agglomerátumok) törmelékekből álló anyagát tanulmányozhatjuk. Az egykori forró vulkáni anyag az üledékes kőzetek lerakódási törvényszerűségeinek megfelelően ülepedett le (részbe tengeri környezetben), ezért rétegzettséget is megfigyelhetünk benne. Az erősen összetöredezett, tektonikusan kibillent, mohákkal borított kőzetek pusztításában nem csak a vízfolyások vesznek részt, hanem a repedésekbe behatoló növényi gyökerek feszítő hatása is. A völgyekben felfelé haladva a leszakadt hatalmas kőzetblokkok mellett több esetben „lépcsők” állják az utunkat, amelyek a keményebb, jobban „cementált” kőzetek kipreparálódásával jöttek létre. Ezeken a helyeken a vízfolyások a szintkülönbségeket kisebb vízesésekkel küzdik le. Ha szemfülesek vagyunk, a szálkőzetek felszínét tanulmányozva a mederben, különféle alakú és méretű mélyedésekre, eróziós formákra is figyelmesek lehetünk, amelyeket a hordalékot szállító víz koptató hatása alakított ki.
Az eróziós völgyekben bandukolva ne feledjük el azt (természetesen földtani időben gondolkodva), hogy a vízfolyások ma is koptatják, „vésik” a völgyeket, de ez emberi időléptékben nem tanulmányozható. A csatolt képen egy részletet láthatunk a Csutaji-gödörből.
A Csutaji-gödör pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
