Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Ilyen például Erdélyben a legendás Tordai-hasadék, vagy hazánkban az...
A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb vonulata...
Hazánk egyik északi kistája a Salgótarján városától keletre elterülő Medves-vidék. A változatos földtani felépítésű területen nem csak a bazalt ipari méretű bányászata kezdődött el a 19. század második felétől, hanem a barnakőszéné is. Az első szénbányák az 1848–49-es...
A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...
A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a...