Az Ördögmalom részlete az Öcsém-tető alatt

A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti területei is tartogatnak jó néhány „geo-meglepetést”. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel, irány a kövek világa!
A Hagymás-hegység É–D-i irányban 40 km hosszan húzódik a Gyergyói-havasok, a Tarkő és a Csalhó hegységek „szorításában”. Rendkívül látványos formakincsét annak köszönheti, hogy felépítésében nem metamorf kőzetek vesznek részt, hanem az azokra települő, a földtörténeti mezozooikumban (középidőben) keletkezett tengeri eredetű üledékes kőzetek. Ezek alapanyagai egykoron tengerek mélyén rakódtak le, majd az üledékgyűjtők bezáródása miatt eredeti környezetükből elvonszolódva kerültek mai helyükre. A térrövidülés miatt egykori helyükről elkerült kőzettesteket takaróknak nevezzük: ilyenek építik fel a Keleti-Kárpátok hegységeit is (pontosabban ezek lepusztult maradványai, az ún. takaróroncsok). A Hagymást felépítő takarórendszernek külön neve is van, amelyet az Erdélyi-takarók (Transzilvanidák) névvel illetünk (Hagymási-sorozat). A felszínen található, törésekkel és oldásos formákkal átjárt karbonátos kőzeteken olyan pompás formakincs alakulhatott ki, amely egyedülállóan látványos hegységgé teszi a Hagymást.
A legendás Egyes-kőtől délkeletre emelkedik az 1707 m magas, kereszttel „koronázott” Öcsém-tető, melynek tetejéről megkapó kilátásban lehet részünk. Érdemes viszont kicsit bejárni a csúcstól nyugatra elterülő „hegylábi” területeket is, ahol a látványos Ördögmalom is terpeszkedik. A nyugat felé vad leszakadásokkal tarkított, jura időszaki mészkőből és dolomitból álló Öcsém-tető kőzeteinek fizikai aprózódásával (pl. fagyaprózódás) jöttek létre azok a hatalmas törmeléklejtők, amelyek anyagai egészen a sűrű fenyvesek határáig hatolnak. A folyamatosan omló, leszakadozó kőzettömbök anyaga méret szerint rendeződik az Öcsém alatti meredek lejtőn: a nagyobb kövek messzebbre jutnak a gravitáció által hajtva, míg felfelé haladva egyre kisebb méretű tömbökkel találkozhatunk. A felülnézetből háromszögekhez hasonlító, szakmai nyelven törmelékgaratoknak nevezett képződmények még napjainkban is lassú mozgást végeznek a lejtőn, hisz a növényzet sem tud megtelepedni rajtuk, felszínük csupasz.
Az Ördögmalom tehát egy tömegmozgásos folyamatok (alapvetően omlások) által létrehozott törmeléklejtő, amely még aktívan fejlődik napjainkban is, bár a lepusztulás intenzitása jóval lassabb a jégkorszakok fagyváltozékony időszakaihoz képest. A környék népnyelve nem így vall: szerintük a „kőtengerek” anyagát maga az ördög őrölte fel, akinek munkaadója már más munkát nem tudott találni, csak az Öcsém felőrölését.
Az Ördögmalomhoz, és a tőle nem messze lévő Vigyázó-kőhöz jelzett turistautak vezetnek az Egyeskői Menedékház irányából.

Az Ördögmalom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt