A Király-hegy csúcsa, metamorf kőzetekkel
A Felvidék „szívében”, az Alacsony-Tátra vonulatának (Király-hegyi-Tátra) keleti végén áll őrt a tótok szent helye, a Király-hegy vagy Király-Kopasz (1946 m). Az adótoronnyal „koronázott”, hatalmas kupolához hasonlító csúcs már messziről is jól látszik, a szélrózsa minden irányából. A környékbeli településekről (pl. Királyhegyalja, Garamfő) kb. 3-4 órás túrával (piros, zöld vagy kék sáv jelzések) elérhető hegycsúcsról csodálatos körpanorámában lehet részünk, nem beszélve az ott található bizarr sziklaalakzatok látványáról sem. Eredjünk hát a misztikus Király-hegy (föld)történetének nyomába. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A nyugat-keleti csapású Alacsony-Tátra gerince kb. 80 km hosszúságban „tekereg” a Garam és a Vág folyók vízválasztóján. Az ún. Belső-Kárpátok Tatridák elnevezésű kristályos övezetéhez tartozó hegység fő felépítő kőzetei a különféle átalakultsági fokú metamorfitok (pl. csillámpalák), ill. az ezekbe belenyomult mélységi magmás kőzettestek (pl. gránitok, granodioritok). Az északi oldalakon a mészkő „vadítja be” kissé a formakincset, amelyre kiváló példa a barlangokkal ékesített Deményfalvi-völgy térsége. Az Alacsony-Tátra a jégkorszak (pleisztocén) hidegebb szakaszaiban nem szenvedett komolyabb eljegesedést, de az északi oldalak jobban kitett, meredekebb völgyfői helyenként alkalmasak voltak gleccserjég felhalmozódására, amely a vadabb formakincsben is megnyilvánul.
A Király-hegy (amely az Alacsony-Tátra 4. legmagasabb csúcsa) csúcsrégiójában a korábban említett ősi, paleozós (óidei) vagy annál is idősebb (prekambriumi) metamorf kőzetek (pl. csillám- és kloritpalák, gneisz) találhatók, fiatalabb földtani képződmények (pl. triász mészkő és dolomit) csak a hegylábak térségében lelhetők fel. A csúcson és annak közelében a palás szerkezetű metamorf kőzeteken a külső erők (pl. víz, jég, szél) bizarr alakú sziklaformákat faragtak ki, aprózódásukból pedig kőtengerek, törmeléklejtők alakultak ki. A Felvidék vízrajzi centrumának számító, csapadékot bőven kapó Király-hegy térségében ered a Garam, a Gölnic, a Hernád és a Fekete-Vág is.
A történelmi Gömör és Kishont, Szepes és Liptó vármegyék határán fekvő csúcs nevét a monda szerint Mátyás királyról kaphatta, aki szívesen vadászgatott errefelé. A misztikus, mondákkal átszőtt Király-hegy eredeti tűlevelű erdőrengetegét a mezőgazdasági hasznosítás miatt már évszázadokkal ezelőtt kiirtották, környékén ércbányászat zajlott. A II. világháború idején súlyos harcok dúltak a környéken, a hegyen partizánok tevékenykedtek (Szlovák Nemzeti Felkelés). 1960-ban épült fel a csúcson a TV-torony, amely egyik helyisége rossz idő esetében menedékhelyként is szolgál.
A csúcskő melletti szikláktól észak felé a Liptói-havasok és a Magas-Tátra sziklapiramisai „integetnek”, alattuk a Tátraaljai-medencék terpeszkednek. Kelet felé a Szlovák-Paradicsom (Sztracenai-hegység), míg dél felé a Murányi-plató karsztos területei sejlenek fel. Nyugat felé az Alacsony-Tátra főgerince szemlélhető meg, háttérben a Gyömbér 2046 m magas csúcsával.
A Király-hegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
