A Szent Anna-tó
A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai földrajzkönyvek lapjairól, hisz mindig az egyik legklasszikusabb példája a vulkanikus krátertavaknak. Ezen írásunkban viszont kicsit „mélyebbre hatolunk” a tó vizében, s megpróbáljuk megérteni a Szent Anna-tó és környékének vulkanizmusát. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A legenda szerint a tó helyén egy vár állott, mely egy Anna nevű szépséges környékbeli lány átkának hatására elsüllyedt, s tó lett a helyén. A szakemberek viszont nem így magyarázzák a tómeder kialakulását! A Csomád térségében kb. 900 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett el a vulkanizmus (máig vitatott lemeztektonikai események miatt), amely hatására a mélyből dácitos összetételű kőzetolvadék türemkedett a felszínre. A forró, viszkózus (sűrűn folyó) láva meredek oldalú lávadómokat (dagadókúpokat) hozott létre, melyek egyre meredekké váló oldalairól időnként izzófelhők blokk- és hamuárüledékei zúdultak alá. Az imént leírt dácitos láva-, valamint vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek szép feltárásokban tanulmányozhatók a Csomád térségében.
A kisebb-nagyobb szünetekkel tarkított vulkáni működés végén hatalmas robbanások eredményeként jöhettek létre azok a mély kráterek, melyekben ma a Szent Anna-tó és a Mohos-láp található. Mivel a Mohos már lápi állapotban van, ezért az azt létrehozó vulkanizmusnak idősebbnek kellet lennie, mint a még nyílt vízfelülettel rendelkező Szent Anna-tó esetében. Az imént emlegetett vulkanizmus viszont geológiai időben gondolkodva „nem régen” volt, hisz a Szent Anna-tó medrét kialakító robbanásos vulkanizmus kb. 30 ezer éve lehetett (egyben ez a hozzávetőleges dátuma a Csomádban zajló tűzhányóműködés befejezésének is).
A 950 méteres magasságban lévő, kerekded alakú, kis kiterjedésű (kb. 0,2 km2), a legnagyobb mélységében 5-7 m mély, a csapadék általtáplált védett krátertó környékén kiváló gyalogtúrák tehetők, amely során számtalan földtudományi értékkel találkozhatunk. Ezek közül külön meg kell említenünk a vulkáni utóműködés különféle formáit (pl. borvízforrások, mofetták, kénes gázkiáramlások), amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy a föld mélyén (kb. 6-10 km mélységben) egy még nem teljesen megszilárdult magmás test rejtőzhet. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy forró „magmacsomag” belenyomulásakor a területen beindulhat újból a vulkanizmus!?
A Szent Anna-tó gyalog Tusnádfürdő felől közelíthető meg kemény szintemelkedéssel, míg járművel Sepsibükszád felől érhető el (17 km). A tó fölött kialakított parkolóból gyalog sétálhatunk le a tóhoz, ahol csónakázhatunk, megtekinthetjük a kicsiny Szent Anna-kápolnát, medvét leshetünk vagy épp ehetünk egy jó erdélyi kürtős kalácsot.
A Szent Anna-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
