Gyűjtés a Gira-hegy csillámpalái között
Ezen írásunkban a Zempléni-hegység (a geológusoknak Tokaji-hegység, a Kárpát-medencei tájbeosztásban pedig Eperjes-Tokaji-hegyvidék) északi, szlovák határral szomszédos térségébe, az ún. Vilyvitányi-rög kistáj területére látogatunk el. A Vilyvitány és Felsőregmec települések térségében található, erdővel fedett “Ősrögök” (Gira-hegy, Csonkás-hegy, Mátyás-hegy) szakmailag azért érdekesek, mert itt bukkannak a felszínre hazánk legidősebbnek mondott kőzetei. Tanulmányozzuk most ezeket együtt! Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Tokaji-hegység fő tömege a miocén kori vulkanizmus során (kb. 15–9 millió év között) keletkezett kiömlési magmás (effuzív) kőzetekből (pl. andezit, dácit, riolit) és ezek robbanásos eredetű kitöréstermékeiből (azaz piroklasztitjaiból) épül fel. A több ezer méter vastag vulkáni összlet alatt viszont olyan ősi kristályos kőzetek vannak (ezt mélyfúrásokból tudjuk), amelyek Vilyvitány térségében a felszínre, ill. annak közelébe emelkednek.
A Vilyvitányi Csillámpala Formáció névre hallgató kőzetösszlet eredeti finomszemcsés, agyagos-kőzetlisztes alapanyaga valamikor a földtörténeti paleozóikum (óidő) elején (kb. 600-500 millió éve?) rakódhatott le egy mélyebbvízi üledékgyűjtőben ott, ahol a mai területet hordozó kis lemeztöredék, a Zempléni-egység éppen elhelyezkedett (sok ezer kilométerre a mai helyétől). A lerakódott üledékes összlet a területet ért tektonikai események hatására később a földkéreg mélyebb régióiba süllyedt, ahol a növekvő nyomás/hőmérséklet (kb. 4–5 kbar/kb. 650–700°C) hatására közepes és nagyfokú metamorfózist (azaz átalakulást) szenvedett (kb. 338 millió éve, a Variszkuszi-hegységrendszer képződése idején). Így jöttek létre azok a kvarcit-betelepüléses csillámpalák, alárendelten gneiszek és amfibolitok, amelyek erősen mállott formában a fent nevezett “Ősrögök” vízmosásaiban a felszínre bukkannak.
A metamorf összletet kialakulása óta olyan egyéb földtani hatások érték (pl. újbóli kiemelkedés, a miocén vulkanizmus hidrotermális hatásai), amelyek megnehezítik a pontos, “évszámokban” kifejezhető kor megállapítását. Ennek ellenére a magyar geológusok egyetértenek abban, hogy a Vilyvitány környéki metamorfitok valószínűleg a legidősebb felszínen lévő kőzetek hazánkban. A fent nevezett kőzetek természetesen folytatódnak a szlovák oldalon is.
A csatolt képen a Gira-hegy nyugati oldalában található vízmosás látható, ahol a lelkes diákok épp az erősen mállott csillámpala törmelékében kapirgálnak. A terület földtani értékeit amúgy egy napjainkban igen elhanyagolt tematikus út, az Ősrög Tanösvény mutatja be.
A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó: Veres Zsolt
