Részlet a Ligetmajori kovaföldbányából (Erdőbénye)
A vulkanikus Zempléni-hegységben (vagy geológus „nyelven” Tokaji-hegységben), a róla elnevezett (fél)medencében fekszik a történelmi látnivalókban bővelkedő Erdőbénye. A rangos műemlékek és a kiváló borok mellett azonban nem szabad azt sem elfeledni, hogy hazánk egyik legnagyobb (jelenleg időszakosan működő) kovaföldbányája is Erdőbénye határában helyezkedik el. Ezúttal e különleges ipari felhasználású nemérces ásványi nyersanyag rejtelmeinek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A településtől északnyugatra (kb. 4 km-re), erdők takarásában egy hatalmas külfejtés sebhelye hívja fel magára a figyelmet, amely bányarézsűiben szabad szemmel, távolról is kiválóan látható, jó rétegzést mutató, fehéres-sárgás színű üledékek bukkannak elő. Az Erdőbényei Formáció Ligetmajori Kovaföld Tagozatába sorolt összlet a földtörténeti miocén kor szarmata korszakában rakódott le (kb. 13 millió évvel ezelőtt). Ekkor a mai félmedence nyugati területein egy kiédesedő vizű lagúna (majd később tó) terpeszkedett, amelybe a vulkáni utóműködés magas kovasavtartalmú hévforrásai ömlöttek bele. A szabad kovával bőségesen ellátott lagúnáris rendszerben hihetetlen módon elszaporodtak a kovavázú algák (az ún. diatomák), amelyek „testüket” kovából építették fel (ásványtani értelemben opálból). A hévforrás-tevékenység mellett a savanyú vulkáni tufák (pl. riolittufa) mállása is hozzájárult a lagúna magas kovasavtartalmának kialakításához.
A hosszú idő alatt elpusztult kovamoszatok mikroszkópikus vázelemei a csendes lagúna aljára ülepedtek, s közel vízszintes, párhuzamos rétegeket alkotva alakították ki a bánya által is feltárt kovaföldes összletet. Az összlet természetesen nem csak kovaföldből (vagy idegen kifejezéssel diatomitból) áll, hanem bemosódott és agyagos üledékekkel keveredett vulkáni tufákból, tufitos üledékekből, tavi kovaüledékekből (pl. limnokvarcit), stb. A későbbi diagenetikus (azaz kőzetté válási) folyamatok közben a szilárd kova egyes helyeken feloldódott, fluidumként elvándorolt, s a képződmény más részein kicsapódott. Ezért a kovaföldes összletben találunk szürkés színű, kemény, szilánkosan törő ún. kovás szakaszokat, s palás szerkezetű, fehér, laza, porózus ún. nem kovás szakaszokat is, pontosabban ezek üledékeit.
A kis sűrűségű és nagy porozitású kibányászott kovaföldet előbb kiégetik (kalcinálják) és növényvédő szerek, műtrágyák vivőanyagaként hasznosítják. A diatomit egyéb felhasználásai: könnyű építőelemek gyártása, szigetelés, vegyi szűrés, derítés, kármentesítés.
Az engedéllyel látogatható Ligetmajori-bányában az ásványok mellett csodálatos, jó megtartású növénylenyomatok is gyűjthetők. A Mátrában található másik kovaföldbányáról szóló cikk itt olvasható.
A Ligetmajor pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
