A Nagy-Rozsutec látképe a Kis-Fátra főgerincéről

A Kis-Fátra a Felvidék területén, az Északnyugati-Kárpátokban húzódó hegytömeg. A Zsolnai- és a Túróci-medencék közé „szorított”, északkelet-délnyugati csapású hegységet a Vág folyó „kettévágja”, egy északi és egy déli részre. A délebbi hegységrész alacsonyabb, erdősebb, míg az északabbi (az ún. Kriván-Fátra) magasabb, vadabb, s kiterjedt gyephavasi régiókkal rendelkezik.

Itt található a Kis-Fátra legmagasabb csúcsa, az 1709 m magas Nagy-Kriván is. A bonyolult földtani és szerkezeti felépítésű hegység a Kárpátok ún. kristályos övezetéhez tartozik, fő felépítői a különféle átalakultsági fokú metamorf kőzetek. A hegységképző mozgások során a már a korábban kialakult kőzettestek egymásra csúsztak, préselődtek, ún. takarós szerkezeteket hozva létre (az egész Kárpátok ilyen takarókból épül fel). Ezen takarós szerkezeteknek egy ékes bizonyítéka látható a csatolt fotón is.
A mellékelt fotó a hegység északabbi magasabb részén, a Kriván-Fátrában készült, ahol szépen látszik a főgerinc vonulata, és a háttérben méltóságteljesen emelkedő Nagy-Rozsutec (1610 m) sziklamonstruma. A hegység fő tömegét alkotó metamorf kőzetekkel ellentétben a Rozsutec térségét mészkő és dolomit alkotja, amely a formakincsben is megnyilvánul (pl. vad sziklatornyok, meredek leszakadások).
Ezek az üledékes kőzetek eredetileg vízszintesen rakódtak le az évszázmilliókkal ezelőtt létező üledékgyűjtőkben (pl. tengerekben), de a későbbi hegységképző mozgások kibillentették őket, amely szépen látszik a Rozsutec északias irányban kibillent tömegében is.
Egy másik dolog viszont nem látszik: a Rozsutec tetején idősebb kőzetek (triász dolomitok) találhatók, mint a hegy alján (kréta márga és mészkő). Ennek viszont pont fordítva kellene lennie, hisz az idősebb kőzetekre települnek a fiatalabbak, a geológia egyik ősi alaptörvénye szerint. Az ok a hegység bonyolult, takarós szerkezeti felépítésében keresendő!
A Kárpátok kialakulásának hegységképző fázisai közben a már korábban lerakódott kőzettestek csak úgy tudtak “elférni” a rendelkezésre álló térben, hogy elszakadtak eredeti helyüktől, és hatalmas takarók formájában egymásra csúsztak, préselődtek. Így lehetséges az, hogy a kréta időszaki üledékes kőzetekre annál jóval idősebb triász dolomitok kerültek takarók formájában, a Rozsutec esetében délies irányból.

A Nagy-Rozsutec pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt