A Maros földrajzi forrása a Gyergyói-havasokban
A címben olvasható költői kérdésre azt gondolhatnánk, hogy roppant egyszerű a válasz. Pedig nem így van! Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak egy forrása van csak. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. Eredjünk hát most ezek nyomába, kalandra fel!
A Keleti-Kárpátok egyik nyugatabbi vonulata a Gyergyói-havasok, melynek déli elvégződésénél, a Gyergyói- és a Csíki-medencéket elválasztó Geréces-nyereg (890 m) térségében fekszik a kis üdülőhely, Marosfő. A döntően magyarok lakta település neve is sejteti már, hogy itt van valahol a Maros “feje”, azaz a Maros eredete, forrása. Ez csak részben igaz, hisz a Marosnak “csak” a turisztikai forrása található a településen áthaladó főúttól pár száz méteres sétára. Az Alsó-Maros-forrás vagy Mária-forrás névre is hallgató kellemes ízű, hideg vizű forrást azért nevezik turisztikai forrásnak, mert a Székelyföldet busszal járó turistáknak (könnyű megközelíthetősége miatt) ezt szokták csak bemutatni, hisz a másik, a Maros ún. földrajzi forrása több órás gyalogtúrával közelíthető csak meg. A turisztikai Maros-forrás a település központjából, a Mókus Vendéglő parkolójából közelíthető meg egy ösvényen (Csíkszereda felé haladva az úttól jobb kéz felé).
A folyó földrajzi forrása (Felső-Maros-forrás) Marosfőtől északra (légvonalban kb. 4 km-re), a Fekete-Rez (1538 m) déli oldalában található, 1485 m magasan. A kristálytiszta, finom és bőséges vizet adó forrás környezete szépen kiépített (pl. pallók, vályú), ahol csiszolt és feliratozott emlékkő adja tudomásul a Maros legfontosabb hidrogeográfiai adatait. A forrás a piros kereszt és piros kör jelzéseken érhető el Marosfőről, ahol utunk során táblák is segítik az útbaigazítást. Az itt eredő és patakként lefolyó víz Marosfőtől nyugatra találkozik azzal a vízfolyással, melynek vize a turisztikai forrásban lát napvilágot (3 km-es út megtétele után).
Itt ered hát az a szelíd folyó, mely a Gyergyói-medencén átfolyva átvágja magát a Kelemen– és a Görgényi-havasok között (Felső-Maros-áttörés), keresztül-kasul kalandozza az Erdélyi-medencét, s áthatolva az Erdélyi-szigethegység és a Déli-Kárpátok között (Alsó-Maros-áttörés), Szegednél folyik be a Tiszába.
A Maros forrásaitól északra, pár órás túrával érhető el a Maros testvérének, az Olt folyónak is a forrása, amely azonban már egy másik rovatunk témája lesz!
A földrajzi Maros-forrás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
