A Tizenkét Apostol látképe, előtérben a Marsall
A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel tarkított hegység a túrázok kedvelt vidéke, hisz az elzárt és erdős Kelemen kiváló trekking-terepet biztosít a Kárpátokat járó vándoroknak. Az egykori ősvulkán maradványát adó kaldera peremén végiggyalogolva érhetjük el a Keleti-Kárpátok csúcsainak egyik legmagasabbikát, a Pietroszt (2102 m) is. Mai rovatunkban a Kelemen-havasok északi részén, az ég felé törő Tizenkét Apostol sziklaképződményét vesszük szemügyre. Kalandra fel!
A Kelemen vidékén kb. 11 millió évvel ezelőtt (a miocén földtörténeti kor végén) kezdődött az a vulkanizmus, amely több szakaszban létrehozta a hegység vulkáni felépítményét (befejeződése kb. 6-5 millió évvel ezelőttre tehető). A ciklikus működés során a különféle típusú kitörések (és az azt követő eróziós/szedimentációs folyamatok) változatos kőzettípusokat hoztak létre, amelyek közül az andezites jellegű vulkáni kiömlési (effuzív) magmás kőzetek dominálnak (alárendelten jelen vannak dácitos, riolitos, sőt bázikusabb bazaltos kőzetek is). Az előbbiekben felsorolt lávakőzetek mellett nagy területet borítanak be a különféle piroklasztikus (azaz vulkáni törmelékes) kőzetek is (pl. andezittufák, andezit-agglomerátumok). A Tizenkét Apostol szempontjából nekünk az utóbbiak fontosak!
A Kelemen-vulkanizmus működésekor az akár 3000 m-es magasságot is elérő meredek ősvulkán oldalában forró törmelék-árak indultak, amelyek az egykori völgyek irányát követték. Az izzó, akár autó nagyságú blokkokat is magában rejtő törmelék-árak sebessége 100-200 km/h között változhatott. A forró törmelék a mélypontokat feltöltve megállapodott, s hosszú idő alatt összesült, majd kőzetté vált. Az évmilliók eróziós folyamatai (pl. víz, fagy, szél) a keményebb, egykori völgykitöltő vulkáni törmelékeket kipreparálták a “puhább” környezetükből (ún. szelektív denudációs folyamatok). Ezért lehet az, hogy az egykori legmélyebb pontok a tájban ma kiemelkedésként jelentkeznek!
A különféle méretű szemcsékből összecementált kőzetek (andezit-agglomerátumok) alkotják a védett Tizenkét Apostol bizarr sziklaképződményeit is, amelyek 2-2,5 órás kemény mászással közelíthetők meg Gura Haitii (Hajtószáda) falucskából. A kép jobb oldalában a Marsall névre keresztelt sziklatű látható. Egyébként a hegységben több csúcs hordoz ilyen “boszorkányvárhoz” hasonló sziklavilágot (pl. Veres-kő, Tamó-tető).
A Tizenkét Apostol pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
