A Füredi Mészkő Formáció rétegei a Száka-hegyen

Magyarország felszínének (és persze mélyének is) jelentős részét teszik ki a különféle típusú és korú üledékek/üledékes kőzetek. Ebbe a hatalmas családba tartoznak például a Bácskában található löszök, a Bakonyban vagy a Bükkben fellelhető triász mészkövek, de még a tokaji borospincéket rejtő dácittufák is. A fenti felsorolásból is kiválóan látszik, hogy az üledékek/üledékes kőzetek számtalan ősföldrajzi környezetben keletkezhettek (és persze keletkeznek ma is), amelyek azok felépítésükre, fizikai tulajdonságaikra döntően kihatottak. Az üledékes kőzetek egyik alapvető és szemmel (azaz makroszkóposan) is azonnal tapasztalható tulajdonsága a rétegzettség. Ma az ezeket kialakító folyamatok nyomába indulunk, tehát kalandra fel!

Rögtön az elején megjegyeznénk, hogy nem minden üledék/üledékes kőzet rétegzett. A rovat bevezetőjében említett (típusos) lösz például egyáltalán nem, de még a triász mészkövek közül is akad jócskán, amely nem rétegzett, hanem ún. tömeges megjelenésű (ilyenek például a zátonymészkövek). Most inkább abba ne menjünk bele, hogy ezek miért nem rétegzettek, minket a rétegzés volta jobban érdekel!
A különféle üledékes formációkat rétegek építik fel, amely a legkisebb litosztratigráfiai (kőzetrétegtani) egységeknek számítanak a tudományos alapú megközelítés szerint. Az átlagosan pár tíz centiméter vastagságú rétegeket ún. réteglapok határolják, amelyek a csatolt fotón is kiválóan látszanak. A szedimentológiai (üledékföldtani) megközelítés alapján a réteg olyan szedimentációs egység, amely lényegében állandó (konstans) környezeti feltételek mellett rakódott le. Elemezzük csak kicsit ezt a mondatot, a rovat fotójának segítségével!
A képen a vastagabb rétegek mészkőből állnak, amelyek közé vékonyabb márgarétegek települnek (a márga egy átmeneti kőzet a mészkő és az agyag között). Azért láthatjuk ezt a feltárást jól rétegzettnek, mert annak lerakódása közben különféle események történtek. A vastagabb rétegek kialakulása idején az egykori (több százmillió évvel ezelőtti) sekélyebb és meleg tengerben tevékenykedő élőlényeknek köszönhetően meszes iszap rakódott le, amely később mészkővé alakult. A vékonyabb agyagosabb, márgásabb betelepülések idején azonban a karbonátos (meszes) iszap képződését átmenetileg finomszemű törmelékes üledékek képződése, beáramlása váltotta fel az egykori üledékgyűjtőben. De miért? Mi történhetett ezekben a “rövid” epizódokban?
A tengerszint emelkedése miatt (amelyet tektonikus és/vagy klimatikus tényezők is befolyásolhattak) a szárazföldek felől (a csapadékosabb klíma miatt is) megnőtt a folyók által behordott finomszemű üledékek mennyisége, amelyek a korábbi meszes üledékekre rakódva (és azzal keveredve), később márgává alakultak. Ezek a különféle kőzettípusok jelölik ki nekünk a rétegeket/réteglapokat, s látjuk a feltárást valóban látványosan rétegzettnek. (Itt jegyeznénk meg, hogy egy réteg vége, vagy egy másik kezdete üledékképződési szünetet, vagy eróziós felszínt is jelenthet a korábban felvázoltak mellett!)
A fotón is látható Száka-hegy (Balaton-felvidék) egykori bányafalára tekintve tehát jusson eszünkbe az (és ne csak itt), hogy az egymásra települő üledékes rétegek nem mások, mint hosszú földtani eseménysorozatok, történések egymásra következései. Ezek pedig kicsiny (“csak” pár millió éves) szeletek földünk 4,6 milliárd éves történetéből…
Az itt kibányászott mészkő a nem messze található Papsoka templomrom falaiban is visszaköszön.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt