A Fehér-köves kőtengerének látképe
A turisták által közkedvelt Mátrafüredtől északkeletre, a Vizes-Kesző völgy főjének közelében, a Hidas-bérc alatt, erdők rejtekében húzódik a Mátra egyik legkevésbé ismert kőtengere, a Fehér-köves. A Kossuth-kút szomszédságában lévő földtudományi érték Mátrafüred irányából a piros és a zöld sáv jelzések mentén érhető el. Az andezites kőzeteken kialakult, kb. 600 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kőtenger kialakulásának megértéséhez egy korábbi írásunk anyagát használjuk fel. Kalandra fel!
Számtalan helyen találunk hazánk hegyvidéki területein kőtengereket, amelyek közül a legnagyobbak és legszebbek magmás kőzetekhez köthetők (főleg andezit és bazalt). Vajon mi is okozhatja azt, hogy ezek a kemény és ellenálló kőzetek “megadják magukat” és darabjaira hullanak szét?
Magyarország területén a földtörténeti pleisztocénben (jégkorszak, kb. 2,5 millió évtől kb. 12 ezer évvel ezelőttig) nem volt belföldi jégtakaró, hanem ún. periglaciális (“jégkörnyéki”) klíma uralkodott (ma ilyet találunk messze északon Szibériában vagy Kanada északi részén). A hatalmas jégtakarók miatt a jégkorszak hideg (glaciális) szakaszaiban az éghajlati övek dél felé tolódtak, ezért lehetett az, hogy Magyarország területén olyan volt a klíma, mint ma a tajga-tundra övezetben. Ezen a zord klímán a hegyvidéki területeink kemény vulkáni kőzetei egy fagyváltozékony övezetbe kerültek, ahol sűrűn ismétlődött a repedéseikbe beszivárgó vizek fagyása/olvadása. Ez a fagyaprózódásos folyamat hosszú idő alatt a kemény, és tektonikus/hűléses eredetű repedésekkel átjárt kőzeteket szinte “felőrölte” (a víz megfagyása kb. 9%-os térfogatnövekedéssel jár). A meredek lejtőkön felhalmozódó ún. periglaciális kőtengerek folyamatosan, de lassan, a gravitációnak engedelmeskedve mozognak a lejtőn (pár cm/év sebességgel). Ezért van az, hogy a növényzet nem tud rajtuk megtelepedni.
Itt jegyeznénk meg, hogy a legújabb szakirodalmak alapján csak azokat a formációkat nevezik klasszikus értelemben vett kőtengereknek, amelyek a domborzati elemek tetőin, hátain helyezkednek el, s nem mozognak gravitációsan a lejtőn lefelé (azaz helyben felfagyott és ottmaradt törmelék alkotja). A lejtőkön gravitációsan lefelé mozgó képződményeket már lejtőtörmeléknek nevezzük. Ezért a Fehér-köves esetében is a “kőtenger” kifejezés inkább idézőjelesen írandó, noha a szó szoros értelmében valóban egy kőtengerről van szó.
A kőtenger pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
