A Zsidótemplom gyertyásodó riolittufái
Nógrád megye székhelyétől, Salgótarjántól délkeletre fekszik a kis palóc falu, Vizslás. A település keleti szélén, a Kazár felé haladó országútról északias irányba pillantva vakítóan fehér leszakadás állítja meg az arra járó tekintetét. A turistatérképeken csak “suvadás” néven szereplő, kevesek által ismert látványos földtani és felszínalaktani érték a “Zsidótemplom” névre hallgat. A kazári Sáska-kövön lévő “bad land” “kistestvére” a Kossuth Lajos utcából közelíthető meg egy 5-10 perces sétával. Fedezzük fel együtt, kalandra fel!
A Vizslás környéki dombok földtani felépítésében döntően miocén kori sekélytengeri törmelékes üledékes kőzetek (pl. homokkövek) és vulkáni törmelékes kőzetek (pl. riolit- és dácittufák) vesznek részt. A “Zsidótemplom” anyagát az utóbbi, a kora-miocénben képződött riolittufa építi fel. A kb. 20-19 (egyes kutatások szerint 18-17) millió évvel ezelőtt keletkezett különféle szemcseméretű vulkáni törmelék heves vulkáni robbanások során került a felszínre, majd a légkörből visszahullva és/vagy a vulkánok oldalán lehömpölyögve állapodott meg, alakult kőzetté. A geokémiai értelemben savanyúnak nevezett riolittufa és változatai a Gyulakeszi Riolittufa Formáció névre hallgatnak (korábban ez volt az ún. “alsó-riolittufa”).
A riolittufa kőzetfizikai tulajdonságai alapvetően attól függnek, hogy a vulkáni összlet a kialakulása után (az egykori jelentős hőtartalékai miatt) szenvedett-e ún. összesülést. Ha igen, akkor egy jóval ellenállóbb kőzettípussal lehet dolgunk, míg ha nem, egy laza, könnyen erodálódó változattal állhatunk szemben. Vizslás térségében az utóbbi a gyakoribb, aminek a következménye az, hogy a felszín közelében lévő riolittufa könnyen áldozatul esik a külső erők felszínátalakító tevékenységének.
A “Zsidótemplom” esetében a felszín közelében lévő laza tufa anyagát a lejtőn lefolyó csapadékvizek vonal menti (lineáris) eróziója fokozatosan felszabdalta, önálló kis kúpokká formálta (ezek közül a legnagyobb az ún. Süveg). A növényzet által védtelen felszín kialakításában tömegmozgásos folyamatok is részt vehettek. Egy másik érdekes mikroforma és lepusztulási folyamat egyben az ún. gyertyásodás, amely a csatolt képen is jól látható. Az időszakosan átnedvesedő és a mállási folyamatok miatt agyagásványokat is tartalmazó laza tufa “megfolyása” miatt alakulnak ki ezen ritka és különleges formák.
A “Zsidótemplom” megtekintése után (ha időnk még engedi), érdemes megnézni a Kazár melletti Sáska-kő eróziós területét is, a Rákóczibánya környékén található egyéb riolittufa-feltárásokkal egyetemben.
A “Zsidótemplom” pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
