A vezérlő fejedelmünk szobra a várkastély előtt
Ki ne ismerné a Zempléni-hegység (vagy helyesebb nevén az Eperjes-Tokaji-hegység) turisták által is közkedvelt célpontjait: Tokaj híres borozóit, a Sárospatak melletti Megyer-hegyi Tengerszemet, a Magas-hegyi bobpályát vagy Füzér várát? A területet járó utazók ezeket szinte biztosan felkeresik, de a Sátoraljaújhelyet is kettévágó trianoni határ Szlovákiához került magyar lakta vidékei már nem olyan népszerűek, pedig van mit megnézni ott is!
A trianoni “békecsinálók” által hajózhatóvá nyilvánított Ronyva-patakon átkelve pár perc alatt egy csendes kis falucskába érünk, amely a Borsi névre hallgat. Kevesen tudják, hogy a kicsiny település déli, Bodroghoz közeli szegletében egy ódon kastély magasodik, amely a magyar történelem egyik kiemelkedő szereplőjét adta nekünk, a nagyságos II. Rákóczi Ferencet, a vezérlő fejedelmünket (1676. március 27.). A továbbiakban Bogoly János “Kövekbe zárt régmúlt” c. munkáját hívjuk segítségül, s ismerjük meg a várkastély rövid történetét.
“Vidékünk talán leghíresebb várkastélya – fényét megalapozza, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. Számos utalás van arra, hogy a tatárjárás után a községben vár épült. Az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. Ismert története a 16. század közepétől számítható, amikor egy Perényi familiáris – Zeleméri Kamarás Miklós – mint leányági örökös a birtokot megszerzi és megépítteti a mai várkastély ősét. Eddig ismert első leltára 1631-ben készült. Ebben emeletes, szépen bútorozott kastély leírását találjuk. A számos gazdasági célra szolgáló helyiség mellett „nagy palota”, mellette levő „ház”, ennek és a palotának a pitvara, „új szegletbástya ház”, mellette levő „ház”, asszony őnagysága „háza”, pitvar, palota folyosója (mind bútorozva) került leírásra. A kastélyudvaron kút volt. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta a várkastélyt és feldúlta, ezt követően soha többé nem épült föl régi pompájában. 1731-ben egy vizsgálat szerint a várkastély nagyon rossz állapotban volt, egyes szárnyak fedél nélkül álltak.”
A várkastélytól érdemes átsétálni a pár percre található, csendesen folydogáló Bodroghoz is. Ha időnk engedi még, keljünk útra és nézzük meg a szomszédos Bodrogszeg Árpád-kori kis templomát, vagy Nagykövesd várát is. Kalandra fel!
A várkastély pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
