Részlet a Vár-völgyben húzódó tanösvényről

A Mecsek hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű hegysége. Területén találhatók paleozós (óidei) kőzetek is, de döntő tömegét a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) képződött, döntően üledékes képződmények építik fel. A Nyugat-Mecsekben nagy területen nyomozhatók triász kőzetek, míg a Kelet-Mecsek vonulatait inkább jura és kréta képződmények alkotják. Ez igaz a Magyaregregy határában húzódó, vadregényes Vár-völgyre is, ahol geológiai tanösvény mutatja be a terület változatos földtani fejlődéstörténetét és képződményeit. A képen is látható feltárás a tanösvény egyik megállóját képezi. De vajon mit mutathat be az ott található ismertetőtábla? Járjunk most ennek a nyomában, kalandra fel, irány a kövek világa!

A Mecsek földtörténetének egyik legkarakterisztikusabb epizódja a kréta időszak első felében lezajlott vulkanizmus volt. A Mecseket hordozó lemeztöredék a Pennini-óceán kinyílása miatt levált Eurázsiáról, és önálló lemeztektonikai fejlődés útjára lépett. A Pennini-óceán hátsága mentén bázikus kemizmusú (azaz alacsony szilícium-dioxid tartalmú) magmás tevékenység indult meg, melynek eredményeként bazaltos jellegű képződmények alakultak ki. A magma differenciációja miatt különleges kőzettípusok (pl. fonolit, tefrit) is létrejöttek, amelyeket Hosszúhetény térségében bányásztak. A hatalmas vulkáni felépítmények a tenger szintje fölé is kinyúltak, ahol atollok jöttek létre, sekélytengeri élővilággal. A Mecsekben előforduló kora-kréta vulkanikus képződményeket a Mecsekjánosi Bazalt Formációba soroljuk.
A Magyaregregy mellett található Vár-völgy földtani tanösvényének egyik leglátványosabb feltárása épp egy ilyen kora-kréta korú vulkanikus képződményt mutat be. A látványos, nyelvszerű lávabreccsa-padok kb. 130 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor is a forró bazaltos láva tengervíz alatt folyt szét. A kőzetolvadék hideg vízzel találkozott, amely hatására a lávatest kérge megszilárdult, de a belseje még folyós maradt. Ennek hatására a megszilárdult kéreg felszakadozott, breccsásodott, beledolgozódott a még folyós, áramló részekbe. A látványos lávabreccsa-padokat a völgyben folyó patak eróziója hámozta ki a kőzetek “fogságából”. A kőzet porfíros szövetű, s jellegzetes ásványai az augit, valamint különféle bázikus plagioklászföldpátok.
A Vár-völgyben számtalan földtani és kultúrtörténeti csemegét kereshetünk fel, amelyek közül a turisták által leglátogatottabb a középkori Máré-vár maradványai.
A kréta vulkanizmus érintette a Villányi-hegységet is, melynek nyomai pl. a Szabolcs-völgyi kőfejtőben érhetők tetten.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt