Kalandozás a szarmata mészkövek mélyén

A Balaton-felvidék bazaltos vulkáni tanúhegyei között, a róla elnevezett medence aljában fekszik Tapolca kisvárosa. A tájékozatlan utazó a városkán átsuhanva arra gondolhat, hogy itt nincs is különösebb látnivaló. A Malom-tó körül tett gyors séta közben általában nem gondol arra, hogy vajon honnan jöhet az a víz, amely a tavat táplálja. A következő sorokban erre adunk választ. Kalandra fel!

Az Úr 1903. évét írták akkor, amikor kútásás közben, teljesen véletlenül felfedezték a Tapolca utcái alatt húzódó szövevényes járatrendszert, amelyet tíz évre rá már érdeklődők hada látogatott. Ez volt az első barlang hazánkban, amelyet villanyvilágítással láttak el, s már 1942 óta védelmet élvezhetett (1982 óta pedig fokozottan védett).
A barlang a középső-miocén földtörténeti kor szarmata korszakában lerakódott mészkőben oldódott ki, amelyet a geológusok Tinnyei Mészkő Formációnak hívnak. A “szarmata durvamészkőnek” is nevezett karbonátos képződmény alapanyaga egy jól átvilágított, szubtrópusi sekélytengerben rakódott le, kb. 12 millió évvel ezelőtt. Az ősmaradványokban gazdag mészkő több helyen is előbukkan a Balaton-felvidék déli sávjában.
Tapolca térségében a mélyben elhelyezkedő karbonátos kőzetekben különféle hőmérsékletű vizek keverednek: a Déli- Bakony irányából hideg (10°C-os) karsztvizek érkeznek, míg nagyobb mélységből (30°C-os) termálvizek. Ezek keveredése a mélyben komoly oldódást idézett elő, amely hosszú idő alatt a Tavasbarlang kialakulását eredményezte. Mivel a terület a barlang kialakulása óta fokozatosan emelkedik, ezért a járatrendszer felsőbb részei szárazra kerültek.
Az egyes részeiben gyógybarlangként is “üzemelő” Tapolcai-tavasbarlang igazi geoturisztikai attrakció. A nemrégiben átadott, példásan kialakított felszíni fogadóépületben interaktív kiállítás és tárlatvezetés várja a kedves látogatót. Ezek megtekintése után pedig a föld alatti mesevilágba alászállva csónakázhatunk egyet a vízzel kitöltött járatokban. A kaland közben pedig tanulmányozhatjuk a 12 millió éves szarmata mészkő rétegeit és kőzettani tulajdonságait is.

A Tapolcai-tavasbarlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Szöveg: Veres Zsolt; fotó: BfNPI