Az őszi színekben pompázó Zsivány-sziklák

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a Dobogó-kő (699 m) és Pilisszentkereszt település között félúton helyezkednek el a monumentális Zsivány-sziklák, melyek anyaga különféle szemcseméretű, andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok). A kőzetanyagot tanulmányozva észrevehetjük, hogy az apróbb szemcséktől a több tíz centiméteres méretű blokkokig szinte minden mérettartomány képviselteti magát. Vajon milyen földtani folyamat hozhat létre egy ilyen „kaotikus” küllemű kőzetösszletet?

A Visegrádi-hegységben 16,5 millió évvel ezelőtt kezdődött egy hosszan tartó vulkáni működés, mely során nagy vastagságú (főleg andezites) vulkáni anyag halmozódott fel. A vulkanizmus megindulásának jól definiálható lemeztektonikai okai vannak, amelyek a hazánk aljzatát alkotó lemeztöredékek mai helyükre való elmozdulásukkal magyarázhatók meg. A korábbi kutatók a Visegrádi-hegységben egy kettős kaldera létrejöttét feltételezték a vulkáni működés során, de a legújabb kutatások egy hatalmas paleovulkán (ősvulkán) születésével, majd gravitációs összeomlásával számolnak. Ennek során az egyre magasabbá és meredekebbé váló vulkáni kúpok oldalai gravitációsan megcsúsztak, és irtózatos erejű vulkáni törmeléklavinák szánkáztak le a felépítmények oldalaiban, követve az egykori ősvölgyek irányát. Egy ilyen egykori kipreparálódott völgykitöltés anyaga tárul fel a Zsivány-sziklák környezetében is. Az emeletesháznyi méretű sziklatornyok önálló bástyákra különültek el, a köztük lévő repedések kitágulásával (pl. a víz kőzetrepesztő tevékenységének hatására).
A sziklák közti hasadékok (nemkarsztos “barlangok”) egykoron zsiványok búvóhelyéül szolgáltak, innen ered az elnevezés is. A Zsivány-sziklák az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkednek el.
Hasonló módon alakultak ki a Vadálló-kövek, a Thirring-sziklák és a pomázi Kő-hegy “sziklaszobrai” is.

A Zsivány-sziklák pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt