Az egykori Zelemér templomának maradványai
Debrecentől északra fekszik a város Józsa elnevezésű településrésze. Ettől nem messze állt a középkorban Zelemér falucska, amelynek ma már csak hűlt helye található meg. A 35. számú országútról Bodaszőlős felé letérve, pár perc alatt érjük el a Hajdúböszörmény felé haladó vasútvonalat és annak kicsiny vasúti megállóhelyét, Zelemért. Itt már csak a név emlékeztet az egykori településre, viszont megmaradtak egy kunhalom tetején Zelemér középkori templomának maradványai. Ma ennek történetével ismerkedünk meg.
Zelemér az egyik olyan falucska volt a sok közül, amely Debrecen körül létezett az Árpád-korban. Ezek nagy része mára már elpusztult, egykori létezésüket határnevek őrzik csak. Ilyen volt a Zeleméri család tulajdonában lévő Zelemér is, amelyet többször említenek oklevelek a középkorban. Első temploma Szent István királyunk korában épülhetett, amikor is tíz falunak kötelező volt egy templomot felhúznia. István törvényei szigorúan szabályozták a templomba járást is. Ez a kis román stílusú templomocska kb. 25-30 fő befogadására volt alkalmas. Az ősi templom a Zeleméri-halomnak nevezett több ezer éves kunhalom tetejére épült fel, amely 1981 óta természetvédelmi terület (2 hektáron).
A Tócó-ér fölé magasodó egyházi épületet és a körülötte fekvő települést a tatárok pusztították el. Zelemér és temploma a 14. században éledhetett újjá: ekkor a régi templom maradványain egy új gótikus stílusú épült fel, amelyet támpillérek támasztottak kívülről. A templomhajóhoz nyugat felől egy torony, a szentélyhez észak felől pedig egy sekrestye csatlakozott. Ennek a maradványait csodálhatjuk meg ma is.
Zelemér és temploma 1594-ben pusztulhatott el, mikor az erre portyázó seregek teljesen feldúlták. A pusztuló rom köveit később a helyiek hordták szét építkezésekhez. 1906-ban a terület erdőbirtokosa a halmot és a romot Debrecen városának adományozta, amely 1907 óta műemléki védelem alatt áll. 1938-41 között Csiha Antal és Sőregi János végzett régészeti feltárásokat, s alapfalait társadalmi munkával tették bemutathatóvá 1972-ben. A halom rendben tartását napjainkban a Bodaszőlőért Egyesület és a Zöld Kör végzi.
A Zeleméri-halom és a rajta álló Csonkatorony romjai ma szép, parkosított környezetben tekinthetők meg, ahol tájékoztató táblák és pihenőpadok is várják az arra járókat. Az ősi kunhalom és a rajta álló középkori templom maradványai a terület kiemelkedő kultúrtörténeti és tájképi érékei.
Az egykori Zelemér pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
