A nagyenyedi Kőköz látképe

A kedves erdélyi városka, Nagyenyed és a magyar turisták által közkedvelt Torockó között az országút az Enyed-patakot követi. Több kisebb települést is elhagyva Nagyenyed irányából, Nyírmező és Torockógyertyános között a látkép “összeszűkül”, s több száz méter magas irdatlan sziklafalak közé fut be az országút: a Torockói-medence bejáratához, a híres nagyenyedi Kőközhöz érkeztünk. A mészkőben kialakult szurdok nem csak földtani és felszínalaktani különlegesség, hanem tudománytörténeti is!

A Torockói-hegység az Erdélyi-szigethegység legkeletibb tagja, kb. 70 km hosszú gerince északkelet-délnyugati csapású. Döntő tömegét késő-jura korú mészkő és kréta flis építi fel, vulkanikus kőzetek csak foltokban jelentkeznek. A változatos kőzettani felépítéshez változatos formakincs is társul. A legszembetűnőbbek és leglátványosabbak azok a hatalmas szurdokvölgyek, amelyek a kemény, késő-jura korú zátonymészkövekbe vágódtak bele.
A látványos szurdokok egyik kiváló példája a nagyenyedi Kőköz is, amelyet az Enyed-patak alakított ki a fent említett jura mészkőben. A vízfolyás őse pár millió évvel ezelőtt a jura mészköveket fedő, jóval fiatalabb és lazább üledéken kezdte el a völgyét kialakítani. Az idő előrehaladtával (és a terület lassú emelkedése miatt) a patak fokozatosan vágódott bele az alatta fekvő kőzetekbe, míg el nem érte a lazább üledékek alatt elhelyezkedő keményebb mészköveket. A korábbi kanyargós meder bevágódása, “átöröklődése” tovább folytatódott, aminek hatására kialakult a szurdok kacskaringós képe. Ezt a völgytípust a szakemberek epigenetikus völgynek nevezik. Cholnoky Jenő világutazó geográfus volt az, aki megalkotta ezt a fogalmat a 20. század elején, méghozzá az itteni kutatásai alapján. A Kőközre az antecedens völgytípus elnevezést is használhatjuk még, amely azt jelenti, hogy a vízfolyás egy emelkedő területen folyik át, s az emelkedéssel lépést tartva vágódik bele az alapkőzetbe. A szurdok létrejöttében a kőzettest mélyén található, fel- és összeszakadó barlangok is szerepet játszhattak.
A nagyenyedi Kőköznek nem csak a kialakulása érdekes, hanem a történelme is. Sokszor tört itt ellenség a terület magyar lakóira! A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt sok enyedi magyar bujkált a szurdok oldalának barlangjaiban.
A szurdok látványa akkor impozáns igazán, ha a két peremén futó turistaúton járjuk azt be, ahol az információszerzést tanösvénytáblák is segítik.

A Kőköz pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt