A felsőbányai Kék-tó látképe
Erdély északi részén, Nagybányától keletre, a festői Gutin-hegység lábánál fekszik Felsőbánya. A városka környékének vulkanikus eredetű hegyei komoly ércmennyiséget rejtenek, amely bányászata már a középkorban elkezdődött. A hajdani módos kis bányavároska érctelepei mára már kimerültek, de Felsőbánya utcáin sétálva számtalanszor köszön vissza a dicső bányászmúlt emléke épületek, szobrok, emlékművek formájában. A település feletti erdős hegyek mélyén egy igazi földtudományi csemege rejtőzik, amely a Kék-tó névre hallgat. Nézzük meg, hogyan alakult ki és mitől is kék e meseszép kis tavacska!
A Kék-tó kis területű, mély és kerekded medre bányavágatok beszakadásával alakult ki az 1920-as évek elején. A Bánya-hegyen és térségében már a középkor óta folytatnak mélyművelésű ércbányászatot. A kitermelt ércek (pl. arany, ezüst, ólom, cink, réz) után ottmaradó bányavágatokat felhagyásuk után nem tömedékelték vissza, s a kitámasztásként szolgáló bányafák is elkorhadtak. Ennek az lett az eredménye, hogy a mélyben rejtőző üregek lassan felszakadtak, egészen a felszínig felharapózva. Így volt ez a Kék-tó esetében is, amely egy ilyen beszakadás vízzel való feltöltődésével jött létre.
A fél hektáros területű kis tavacska mélysége 4-5 m között változik, s vize az időjárástól függően kékes és zöldes színekben játszik. Extrém színét a tavat körülvevő kőzetek mállásával van összefüggésben. A vulkanikus kőzetek különféle szulfidos ásványokat, érceket rejtenek, amelyek mállása során kénsav keletkezik. A kénsav és a savas kémhatás (4-es pH) további mállási folyamatokat indít el, amely során vas- és réztartalmú szulfátásványok alakulnak ki, mint pl. a rézgálic. Ezek a vegyületek azok, amelyek az érdekes, kékes színt kölcsönzik a tavacskának. Az extrém savas kémhatás miatt a tó élővilága igen szegényes.
A nagybányaiak egyik kedvelt kirándulóhelye (528 m-es magasságban) rövid sétával érhető el Felsőbányáról, jelzett turistautakon. A tó és környezet védett.
A Kék-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
