A Tar melletti Felső-Csevice foglalata
A következő részlet egy 9. osztályos földrajz tankönyvből származik: “A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.” Az imént leírt földrajzos dogma ma már nem helytálló, hisz kutatások kimutatták, hogy a Mátra térségében található csevice-forrásoknak semmi köze a vulkáni utóműködéshez. De akkor mitől szénsavas és “savanyú” a vizük?
A székelyföldi vulkáni területeken (pl. a Hargitában) fakadó borvízforrások valóban utóvulkáni működésekhez köthetők. A kőzetekben a felszín felé áramló vizekbe szén-dioxid, egyéb más gázok és ásványok oldódnak be, amelyek azt szénsavassá és oldott ásványi anyagokban gazdaggá teszik. A vízben oldódó gázok a “nem is olyan régen” befejeződő (kb. 30 ezer éve) vulkanizmus utóhatásai.
A Mátra fő tömegét a földtörténeti miocén korban (kb. 17-12 millió évvel ezelőtt) zajló vulkáni működés hozta létre. A vulkanizmust követően valóban zajlott utóvulkáni működés, ez azonban ma már semmilyen formában nem jelentkezik, hisz a vulkanizmus már elég régen véget ért ahhoz. A Mátra vulkáni felépítményei alatt azonban jóval idősebb, döntően üledékes kőzetek találhatók, amelyek jelenlétét fúrások egyértelműen igazolták. Ezek a kőzetek (pl. különféle triász karbonátok és tercier finomszemű medenceüledékek) a mélyben uralkodó nagy nyomás és hőmérséklet miatt kémiai értelemben bomlanak, amelyet idegen kifejezéssel termikus disszociációnak nevezünk. A bomlás eredményeként szén-dioxid keletkezik, amely felfelé áramolva beoldódik a felszín alatti vizekbe és mintegy elsavanyítja azokat, természetes “szódavizet” hozva létre. A hő hatására történő bomlás mellett még szénhidrogén-eredetű szervesanyagok átalakulása is hozzájárul a csevicék szénsavas vizének létrejöttéhez. A kén-hidrogén okozta záptojásszagot a víz a pirit nevű ásvány mállása miatt kapja.
A kiváló vizet adó forrásokat sokan látogatják, hisz ízük és természetességük miatt számtalan betegség gyógyítására alkalmasak lehetnek. Ne feledjük, hazánkban az 5 l/perc hozamot meghaladó összes forrás védett, méghozzá a törvény ereje által (“ex lege”).
A képen a Tar melletti Felső-Csevicekút szépen foglalt forrása látható.
A tari Felső-Csevicekút pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
