Az egykori virágzó településre emlékeztetnek a temető sírjai

A Zrínyi Miklós által írt eposzból jól ismert Szigetvártól északnyugatra található a Zselic elnevezésű kedves dombvidék. Az erdőkkel és szántókkal tarkított aprófalvas térség számtalan érdekes turisztikai csemegét rejt. Helesfa községben kell letérni Dinnyeberki felé, ahonnan rossz minőségű, de annál szebb erdei úton juthatunk el a kihalt falucskába Gyűrűfűre, amely ma ökofaluként “üzemel”. Eredjünk most Gyűrűfű történetének nyomába!

Gyűrűfű környéke a régészeti leletek tanulságai szerint már évezredek óta lakott. A középkorban többször említik a települést, először 1332-ben. A török időkben a szigetvári szandzsákhoz tartozott, majd a 18. század végén főként magyarok, horvátok és németek lakták. Legnagyobb népességszámát a 20. század elején érte el a maga 305 állandó lakosával. A virágzó kis település lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, s még iskolájuk is volt. A 20. század első felétől a település lakossága fokozatosan csökkenni kezdett a kedvezőtlen közlekedési viszonyok és a rossz megélhetést nyújtó mezőgazdasági feltételek miatt. Ezt még fokozták az 1950-es évektől az erőltetett TSZ-esítés, valamint az urbanizációs folyamatok. A lakosság lassan elszivárgott, elöregedett, s az 1970-es népszámlálás már csak 37 lakost számlált össze. Az utolsó család 1970. november 25-én hagyta el Gyűrűfűt, majd 1974-ben Ibafához csatolták az egykor virágzó kis községet. A házak összeroskadtak, udvarukat felverte a gaz, Gyűrűfű a régi paraszti életforma pusztulásának jelképévé vált.
Gyűrűfű újjászületése 1991-hez köthető, amikor is ökofalu néven éledt újjá.
Gyűrűfű környéke földtani látnivalókat is rejteget az arra járóknak: a település a névadója egy perm időszaki vulkáni kőzettestnek, amely a Gyűrűfűi Riolit Formáció névre hallgat. A földtani képződmény csak itt található meg a felszínen, egy “zsebkendőnyi” feltárásban. Gyűrűfű környékén amúgy több tanösvény bejárása közül is választhatunk.
A fotón Gyűrűfű egykori kis temetőjének egy részlete látható.

A gyűrűfűi temető pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt