A Hidegkút-laposán található tufaistálló

Eger és Miskolc között, a Bükk előterében szerény dombsági tájként húzódik meg a Bükkalja vidéke. A hazai turisták által kevésbé ismert terület rendkívül gazdag földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben. A látnivalókat rendszerezve észrevehetjük, hogy a legtöbbnek van valami köze a Bükkalja földtani felépítésében részt vevő vulkáni törmelékes kőzetekhez, név szerint a riolittufához és a dácittufához. Eredjünk most ezek nyomába! 

A Bükkalja térségében kb. 20 millió évvel ezelőtt rendkívül heves, robbanásos jellegű vulkáni működés kezdődött, amely kisebb-nagyobb szünetekkel évmilliókon át zajlott (a földtörténeti miocén korban). A hatalmas vulkáni felépítmények valahol a mai Alföld északi részén működhettek, s ma már mélyen eltemetve alusszák örök álmukat. A heves robbanások során több száz méter vastag vulkáni összlet keletkezett, amely később helyenként összesült és kőzetté vált. Így születtek meg a Bükkalja felépítésében részt vevő piroklasztikus (“tűzi eredetű”) kőzetek, a riolit- és dácittufák. A könnyen faragható tufák teremtették meg az alapját a terület évezredes kőkultúrájának. Nincs még egy olyan vidék Magyarországon, ahol ember és kőzet ilyen szoros kölcsönhatásban élt volna egymással hosszú időn keresztül! Kaptárkövek, barlanglakások, pincesorok, betyárbújók, faragott kőkeresztek jelzik a bükkaljai tufák és az ott élő nép kölcsönhatását.
A fotón a Cserépfalu és Cserépváralja között fekvő Hidegkút-laposai “tufaistálló” látható. A településektől távol legelő lábasjószágok (tehenek, disznók) tavasztól őszig ridegen voltak tartva, s a szabad ég alatt tartózkodtak. A gulyára és a kondára pásztorok vigyáztak, akik számára (és a lovaiknak is) menedékre volt szükségük. Szerencsére adott volt a könnyen faragható tufakő, amelyben viszonylag gyorsan elkészülhettek ezek a hajlékok. Az istálló belsejét tanulmányozva rájöhetünk, hogy minden tufából van, még a pásztor ágya és széke is. A Hidegkút-laposa területén egy hagyásfás legelő képvisel védendő természeti értéket.
A tufába faragott istállók nem ismeretlenek a Bükkalja többi településén sem, a legnagyobbak Kácson és Demjénben vannak.

A tufaistálló pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt