A “török lábnyom” Ágasvár mellett

A Nyugati-Mátrában, az Ágasvári Turistaháztól északnyugatra, az ott lévő erdők mélyén “furcsa dologra” lehetünk figyelmesek (persze csak az, aki nem megy el mellette!). A piros jelzésű turistaúttól pár lépésnyire, avarral takartan két lábnyom fedezhető fel, amelyet csak “török lábnyom” néven emlegetnek. Mi is lehet ez valójában? Mikor, miért és ki csinálhatta? A válasz gyors és egyszerű lesz: nem tudjuk!

Az egymással közel párhuzamos, ovális alakú, 8-12 cm mély lábnyomokat egy puha, miocén korú (kárpáti emelet, Tari Dácittufa Formáció) vulkáni tufába faragták bele.
Kiss Gábor és Baráz Csaba “A jeles kövek, regélő helyek a Mátrában” c. munkájában a következőt írja: “A Mátrában egy lábnyomos követ ismerünk. Az Ágasvár ÉNy-i oldalában, a Mézes-kút fölött található a “török lábnyom”. A vulkanikus kőzet felszínén látható két lábnyom alakú, párhuzamos mélyedés a hagyomány szerint egy hajdanán ezen az őrhelyen strázsáló katona lábnyomát őrzi.”
Az ember fantáziáját beindító lábnyomok készítési ideje tehát ismeretlen. A lábnyomok felett áll őrt a 789 m magas Ágasvár meredek kúpja. A természetes formájában is várszerű csúcson először a bronzkorban építettek erődöt, amit aztán később a középkorban használtak tovább. Az Ágasvárat kelet felé elhagyva egy faragott kő rejtőzik az erdő mélyén, melyen a következő felirat olvasható: “Newton hitétől mentesen meg az Isten”. Erről sem tudni, hogy ki és mikor készítette! A misztikus kövek számát még fokozza a vulkáni kőzetekben fellelhető nemkarsztos kis üregek száma is, amelyek közül a legnagyobb a Csörgő-lyuk. A barlangról azt mondja a szájhagyomány, hogy egykoron Ágasvár titkos alagútjai voltak, amelyek kincseket rejtenek.

A törökök lábnyomok pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt