A Barát és az Apáca sziklamonstrumai

A Mátra és a Bükk között, a Tarna folyó mellett, festői környezetben fekszik Sirok község. A település neve sokak számára ismerős lehet középkori váráról, amely az osztálykirándulások kedvelt célpontja. A várrom mellett azonban számos földtani csemegét is rejteget a település és szűkebb környéke. Ilyenek a vártól északkeletre őrt álló Barát és Apáca elnevezésű sziklaképződmények is.

A Siroktól egészen Miskolcig húzódó térszín földtani felépítésében több száz méter vastagságban különféle vulkáni törmelékes kőzetek (pl. riolit- és dacittufák) vesznek részt. Ezek a képződmények robbanásos vulkáni tevékenység során keletkeztek a földtörténeti miocén kor közepén, kb. 17-12 millió évvel ezelőtt. A forró vulkáni törmelék a légkörből visszahullva és a vulkánok oldalán lehömpölyögve állapodott meg és vált kőzetté. A könnyű és porózus tufákat tanulmányozva szabad szemmel is észrevehetjük bennük a fő kőzetalkotókat: a kvarcot, a különféle földpátokat, a biotitot vagy a horzsaköveket. Ezekbe a könnyen faragható tufákba vájták hajlékaikat és pincéiket a siroki emberek.
Az egykori, ősi domborzatnak megfelelően a forró vulkáni törmelék a térszín völgyeiben halmozódott fel, állapodott meg. A nagy hőtartalékkal rendelkező vulkáni anyag saját nyomása alatt összehegedt, összesült. Az összesülés miatt a vulkáni összlet egyes részei cementáltabbak lettek, ellenállóbbak a külső erők (pl. víz, jég, szél) lepusztító tevékenységével szemben. Így született hosszú idő alatt a Barát és az Apáca is.
A környezetükből 5-6 m-re kiemelkedő bizarr sziklaképződményeket több földrengés is megtépázta az elmúlt évtizedekben. A népnyelv szerint a bűnbe esett szerzetes és apáca kővé vált “maradványait” tisztelhetjük eme sziklaóriásokban.
A Törökasztalról szóló cikkünk itt olvasható!

A sziklaképződmény pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt