Nem véletlen a Csiga-domb elnevezés!
Az Erdélyi-szigethegységet kettészelő Aranyos folyó völgyében fekszik a vásárairól híres, főként románok lakta Topánfalva. Innen a Kis-Aranyos folyócska völgyében haladva érjük el Nemesi falucskát. A település szélén információs tábla jelzi, hogy védett paleontológiai területhez értünk, a Csiga-dombhoz.
A dombot felépítő homokkövet tanulmányozva döbbenten vehetjük észre, hogy a kőzet szinte teljes mértékben egykori puhatestűek kőbeleiből áll, amelyek méretei néha a több tíz centimétert is elérhetik. A kb. 65 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén élt nagytestű Acteonella gigantea elnevezésű csigák valódi “csigatemetőt” alkotnak.
A mállási folyamatok miatt a kőzetből szép példányok pereghetnek ki, amelyek gyűjtése azonban szigorúan tilos. A ki nem pergő fosszíliák ellenállóbb teknői domborműként rajzolódnak ki a kőzet felszínéből. A kőbél azt jelenti, hogy az eredeti élőlényből már semmi sem maradt meg, hanem az egykori házat kitöltő és kőzetté vált “forma” csak az ősi élővilág képviselője (a héj azonban megőrződhet).
A Csiga-domb paleontológiai rezervátumának bejárása után érdemes a szemközti domboldalra is felmászni, hisz a Pisoaia-vízesés dübörgő víztömege vár ránk. A vízesés egy hatalmas édesvízi mészkőből álló kőzettesten hullik alá, amely a víz oldott mészanyagának kicsapódásával jött létre.
A szomszédos Felsővidra település a románok egyik zarándokhelye, hisz itt született 1824-ben Avram Iancu, aki az 1848/1849-es szabadságharc idején a magyarok egyik mészárosának számított az Erdélyi-szigethegységben.
A Csiga-domb pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
