A “grohoti természetes híd” ősszel
A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység egyik leglátogatottabb vidéke. Évente tízezrek keresik fel a Csodavárat, a Szamos-bazárt, vagy a Rozsdás-szakadékot, s járják a Czárán Gyula által kijelölt ösvényeket. A hegység déli végeinek természeti értékeit azonban már jóval kevesebben keresik fel. Ezek közül az egyik leglátványosabb az ún. “grohoti természetes híd”. Eredjünk most ennek nyomába!
Brádtól a Fehér-Körös mentén haladva érjük el Körösbányát, s itt észak felé letérve, a főként románok lakta Riskulica és Alsóbulzesd települések között találjuk a természeti csodát. A műútról meredek ösvényen ereszkedve jutunk le a patak mellé, amelyet követve érdekes jelenségre figyelhetünk fel: a vízfolyás sebes sodrással egy alagútszerű barlangi folyosóban tűnik el. Betekintve a “kőzetalagútba” már láthatjuk annak másik végét is, ahol a korábban eltűnt patak újra a napvilágra lép. A völgy ezen szakaszát hívják “grohoti természetes hídnak”. Vajon hogyan is alakulhatott ki ez a ritka természeti jelenség?
A Bihar-hegység déli területeit (is) a földtörténeti mezozóikumban (középidőben, 245-67 millió évvel ezelőtt) képződött üledékes kőzetek építik fel. Ezek közül a mészkő emelendő ki, amelyen jó oldódásának köszönhetően rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti karsztos formakincs alakult ki. A “természetes hídnak” helyet adó völgy kialakulása előtt, a mai vízfolyás őse nem a felszínen folyt, hanem a kőzettest mélyén, ahol fizikai és kémiai úton, saját maga koptatta-oldotta barlangban folyt. Később a terület emelkedése, valamint tektonikai okok miatt a korábbi barlangjáratok pusztulni kezdtek, s az erózió áldozatául estek. Napjainkra csak egy pár tíz méteres szakasz maradt meg az egykori hosszú “alagútrendszerből”, ami nem más, mint maga a “grohoti természetes híd”.
A nehezen megtalálható, rejtőzködő természeti csoda a bihari erdők mélyén, településektől távol helyezkedik el!
A természetes híd pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
