A tari Aba-kő látképe

A Mátra nyugati peremén fekszik a kis település, Tar. A falu központjából turistaúton juthatunk el a Csevice-völgybe, ahol számtalan földtudományi érték kereshető fel.

Ahogy a völgy neve is mutatja, benne szén-dioxidban és oldott ásványi anyagokban gazdag források, vagy ahogyan errefelé nevezik, csevicék fakadnak. A földrajz tankönyvek hibásan ezeket az erdélyi borvízforrásokhoz hasonlítják, és utóvulkáni működéshez kapcsolják. Ma már tudjuk, hogy a szén-dioxid a mélyben található karbonátos kőzetek bomlásából származik és felfelé áramolva beleoldódik a felszín alatti vizekbe, szénsavassá téve azokat.
A Felső-Csevice-forrás feletti hegyoldalban bizarr alakú és színű sziklaalakzatok hívják fel magukra a figyelmet. A Tar környéki hegyeket a középső-miocén (bádeni) vulkáni működés során (kb. 15-14 millió éve) létrejött vulkáni kőzetek (Nagyhársasi Andezit Formáció) építik fel. A szakaszos rétegvulkáni működésnek megfelelően kiömlési (pl. andezit) és törmelékes (pl. andezittufa) magmás kőzetek váltakoznak egymás mellett ,és egymás felett.
A képen is látható Aba-kő az egyik legnagyobb ilyen sziklaképződmény a forrás feletti hegyoldalban. A gomba alakú szikla alsó részét robbanásos eredetű vulkáni törmelékek építik fel, amelyre egy kemény andezites lávakőzet települ. A kettő között egy vöröses rétegecske tanulmányozható, amelyet a vulkáni működés szünetét jelző mállás hozhatott létre. A felső keményebb és ellenállóbb lávapad kevésbé gyorsan pusztul, mint az alsó törmelékes rész, ezért alakult ki ez a “kalapos” kinézet. A bizarr sziklaformákat a külső erők (főleg a víz és annak megfagyása) “hámozták” ki a környezetükből.
A név a 11. században uralkodó Aba Sámuel királyunk emlékét őrzi, s a völgyi forrást pedig “Aba király könnyeforrásának” tartja a népnyelv.
A nem messze innen található Szakadás-gödör cikke itt olvasható!

Az Aba-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt