A Fogarasi-havasok egyik legkitettebb része, a “Három halálos lépés”
A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. Itt magasodik a történelmi Erdély legmagasabb pontja, a 2535 m magas Negoj és egész Románia legmagasabbika, a 2543 m magas Moldován.
A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedő hegyóriás gerince 70-80 km hosszan, nyugat-keleti csapásban tornyosul a Fogarasi-medence szászok és románok lakta medencéje fölé. A tektonika és a jégkorszaki eljegesedés hatására főgerince aszimmetrikus: az északi völgyek, lejtők meredekek, szakadékosak, míg a dél felé indulók hosszúk, lankásabbak és menedékesebbek. A takarós szerkezetekből felépülő hegységet döntően különféle metamorf kőzetek (pl. csillámpala, kloritpala, gneisz) építik fel. A hegység a jégkorszakokban erősen eljegesedett, amelynek tanúi a parabola alakú egykori gleccservölgyek, a szakadékos, meredek kárcsúcsok és kárgerincek, valamint az egykori völgyfők mélyedéseit kitöltő tengerszemek.
A Fogarasi-havasok főgerincének végigjárása jó idő esetén kb. egy hetet vesz igénybe. A nagy távolságok bejárása, a hullámvasútszerű, sok szintemelkedést igénylő vándorlás embert próbáló feladat.
A főgerinc egyik karakterisztikus pontja az Albota-fő és a Kis-Árpás csúcsok között húzódó “Három halálos lépés” elnevezésű borotvaéles gerinc. A turistaút ugyan áthalad rajta, de a legtöbb vándor elkerüli ezen veszélyes szakaszt, mivel egy láncokkal megerősített útról van szó. Itt egy lépés is elég, hogy a halál fia legyen valaki! Különösen veszélyes nagy szélben és akkor, amikor a sziklák vizesek. Jó időben viszont egy örök élmény marad a leküzdése!
Az objektum pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
