A Csillagvizsgáló a Baradla legnagyobb cseppköve
Ki ne hallott volna már az Aggteleki-karszt csodás, cseppkövekkel tarkított barlangjairól? Osztálykirándulások gyakori célja a Baradla-barlang, amely kb. 30 km-es hosszával hazánk 2. legnagyobb barlangrendszere. Nézzük meg, hogy miként is alakulnak ki ezek a földalatti csodák, s benne a cseppkövek!
A patakos, többször emeletes nagy barlangok a jól oldódó mészkövekben alakulnak ki. A mészkőterületek felszínén lehullott csapadék a kőzetek repedéseibe, hasadékaiba szivárog, miközben a talajból szén-dioxidot vesz fel, s agresszívan oldó szénsavvá alakul. Ez a szénsav reakcióba lép a mészkővel, s oldja azt. Hosszú idő alatt így a kőzetekben lévő repedések tágulnak, híznak. A szénsavas víz kémiailag oldó hatása azonban nem elég ahhoz, hogy hatalmas földalatti járatrendszerek alakuljanak ki! Mi kell akkor még hozzá?
A mélyben húzódó járatrendszerekbe a víznyelőkből is jut víz, ami nagy mennyiségben tartalmazhat idegen, nem mészkőből álló kavicsokat (pl. kvarc- és kvarcitkavicsok). Ez a vízzel együtt már nem csak kémiailag, hanem fizikailag is koptatja, csiszolja a kőzeteket. Így hossz idő alatt (pár millió év) komoly felszín alatti járatrendszerek jönnek létre.
A barlangba a felszínről beszivárgó meszes vízből a szén-dioxid elillanásával kicsapódik a karbonátanyag, aminek hatására cseppkövek képződnek. Ezeknek számtalan formája ismeretes és színük is rendkívül változatos.
Az Aggtelek környéki, UNESCO Világörökség alatt lévő barlangok jól oldódó triász mészkövekben alakultak ki. A képen a Baradla-barlang legnagyobb cseppköve, a Csillagvizsgáló teteje látható.
A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézethttps://akovekmeselnek.hu/geopedia/?markerid=116&mzoom=12&fbclid=IwAR1ngD1EMTm2sneL6jRkl-s67dZs4U7hwB-zrsniIfnnyrafVNlil69_W2U
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
