A Rágyincs-völgy homokkő sziklasora, kvarcerekkel

A Bükktől északra fekszik a kevesek által ismert Upponyi-hegység. Az erdővel fedett hegyvidéki területet magyarországi szinten is idős kőzetek építik fel. Itt, a Nekézseny melletti Strázsa-hegyen találták meg a Kárpát-medence és hazánk legidősebb, szabad szemmel is látható ősmaradványát (makrofosszíliáját). Az idős mészkő egy egyenes vázú Nautilus-féle maradványait rejtette.

A fotón a Dédestapolcsányhoz és a Lázbérci-víztározóhoz közel fekvő Rágyincs-völgy egyik leglátványosabb geológiai feltárása látható. A kőzettestet közelről megvizsgálva láthatjuk, hogy egy világosszürke színű, vastagpados vagy tömeges kifejlődésű, közép- és durvaszemcsés kvarchomokkőről van szó (neve: Rágyincsvölgyi Homokkő Formáció). A döntően kvarcszemcsékből álló homokkövet kova cementálja, ezért rendkívül ellenálló kőzet, a geológuskalapács szinte szikrázik kalapálása közben. A metamorf összletet kialakulása során fluidumok járták át, amelyek a kőzet hasadékaiban koncentrálták a szilíciumot, emiatt benne kvarcerek alakultak ki. A kép közepén is jól látható egy ilyen fehéres színű kvarcér. Az ellenállóbb kvarchomokkövet az erózió preparálta ki a “puhább” kőzetekkel tarkított környezetéből.
A kvarchomokkőben ősmaradványok nem találhatók, ezért a területet térképező geológusok alpi analógiák és a rétegsorban elfoglalt helye alapján állapították meg korát: késő-ordovícium (kb. 450 millió év). Az árapályöv alatt képződött homokkő jelentős szállításon eshetett át lerakódása előtt, hisz üledékanyaga az érett kategóriába sorolható.
Hazánk egyik legidősebb kőzeteiből álló sziklaképződménye a Rágyincs-völgy északi oldalában tekinthető meg, Dédestapolcsány határában.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézethttp://akovekmeselnek.hu/geopedia/?markerid=115&mzoom=12&fbclid=IwAR1ngD1EMTm2sneL6jRkl-s67dZs4U7hwB-zrsniIfnnyrafVNlil69_W2U

Fotó és szöveg: Veres Zsolt