Sztrecsény vára a Vág völgyét vigyázza
A Felvidék “szívében”, a Vág folyó feletti szirten méltóságteljesen őrködnek Sztrecsény várának maradványai.
Az erősség stratégiai jelentőségű helyre épült: oda, ahol a Vág folyó elhagyja a Kis-Fátra vonulatai közé “fűrészelt” Sztrecsényi-szorost és a Zsolnai-medencébe lép. A Vág folyó és völgye a Felvidék történelmében fontos szerepet játszott már a középkor, sőt régebbi idők óta is: komoly kereskedelmi és közlekedési tengely, valamint hadvonulási útvonal is volt. Többek között ezen útvonal védelmére épült Sztrecsény vára a 13. században.
Egy időben a felvidéki oligarcha, Csák Máté kezében volt az erősség, amely 1321-ben visszakerült királyi kézbe. Olyan tulajdonosai voltak története során, mint Corvin János vagy Szapolyai János. Leghíresebb birtokosa Wesselényi Ferenc volt, akinek tragikus sorsú felesége, Bosnyák Zsófia e vár falai között élt. Itt találták meg mumifikálódott holttestét, amelyet 1689-ben a vágtapocai templomban helyeztek örök nyugalomba. Ezen év volt a vár pusztulásának időpontja is, amikor I. (“Várromboló”) Lipót parancsára felrobbantották, s többé már nem volt jelentős szerepe a történelemben.
A vár nemcsak történelmi, hanem geológiai érdekességeket is rejteget. A várhegy anyagát képező szirt triász időszaki mészkő, amely az ún. Kócs-takaró anyagát alkotja. A fotón a háttérben látható vonulatok a Kis-Fátra részét képezik, amelyek döntően metamorf kőzetekből állnak. A szirtet viszont egy kemény és ellenálló mészkő alkotja, amely mintegy kipreparálódott környezetéből.
Ezt a meredek és jól védhető szirtet már középkori eleink is felismerték, hogy kiválóan alkalmas vár építésére.
A várrom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
