A Vörös-tó látképe tavasszal
Aggtelek és Jósvafő között, nem messze a Baradla-barlang vörös-tói kijáratától különleges felszíni képződmények kereshetők fel, amelyek szín- és formagazdagságukkal hívják fel magukra a figyelmet.
Az Aggteleki-karsztot jól oldódó triász időszaki mészkövek alkotják, amelyeken rendkívül változatos formakincs alakult ki: víznyelők, dolinák, uvalák, karr-mezők és egyéb karsztos objektumok váltják egymást. Az egyik legjellemzőbb forma a dolina (töbör), amely egy oldódással létrejött forma, alakja ovális, mérete változó.
Tavasszal, hóolvadás után gyakran előfordul, hogy víz gyűlik össze a dolinák alján, amely azonban hamar elszivárog. Nem így van ez a Vörös-tó esetében!
A tó nem más, mint egy dolinában (töbörben) összegyűlt állandó vizű tavacska, amelynek vizét korábban az ott legeltetett marhák gyakran felkevertek. Innen kapta nevét a tó.
A dolina alja a környék dombjainak anyagának lehordódása miatt feltöltődött és feliszapolódott, emiatt a korábbi felszíni vízelvezető forma funkciója megszűnt, fejlődése megállt, dolinató jött létre. A környék vörös színű talajai a kréta-eocén időszakban lezajlott trópusi mállás termékei, amelyek a színüket a vas-oxidtól kapták. Az erősen eutrofizálódó tavat 2002-ben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága kikotortatta, megállítva ezzel átmenetileg a feltöltődését. A tó partján kereshetők fel a Medve-sziklák is, amelyek ősi paleokarsztos formák.
A látnivaló az Aggteleki Nemzeti Park része, amelyek a Baradla tanösvény keretében kereshetők fel.
A Vörös-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
