Eresz a Vajdavár-hegységben
A barlang szó hallatán mindenkinek egy cseppkövekkel teli, látványos üregrendszer jut eszébe, ahol kényelmesen sétálva bámészkodhatunk a föld alatti mesevilágban.
A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.
A hivatalos megfogalmazásból következik, hogy ha egy ember be tud préselődni egy olyan “lyukba”, ahová egy róka is alig fér be, akkor az már barlangnak minősül.
A fenti törvény azt is kimondja, hogy a barlangok “ex lege” védelmet élveznek: ezt azt jelenti, hogy ha egy sziklába található üregre teljesül a fent leírt barlang-definíció, akkor az a törvény ereje által védett, attól függően, hogy hol található (akár védett vagy nem védett területen). Nem csak maga a barlang védett, hanem minden, ami benne található (pl. üledékek, régészeti leletek, élővilág, stb.).
2009-ben egy KvVM rendelet (16/2009. (X.8.)) értelmében pedig minden barlanghoz tartozik egy felszíni védőövezet is, amely szintén a barlangok védelmét hivatott szigorítani.
A barlangok kialakulás szempontjából két csoportba sorolhatók be: karsztos és nemkarsztos. A nemkarsztos barlangok nem mészkőben jönnek létre, hanem bármely más kőzetben.
Ilyen a képen is látható, e rovat szerzője által leírt és elnevezett Mocsolyási-eresz, amely kora-miocén homokkőben jött létre (Vajdavár-hegység). A nagy kérdés az, hogy ez barlang-e vagy nem? A bejáratra merőleges tengelye meghaladja a 2 métert és egy ember számára járható, igaz, hogy nincs konkrét értelemben vett bejárata, szája. Ennek ellenére bekerült számos más nemkarsztos üreggel együtt hazánk nemkarsztos barlangjainak kataszterébe.
Az eresz helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
