Szárazon rakott kerítés Szentbékkállán
Az ókori latin mondás, a “saxa loquuntur”, azaz a “kövek mesélnek” a mai példánk esetében hatványozottan igaz.
A Káli-medence a Balaton-felvidék nyugati részét képezi, s rendkívül változatos földtani környezetben helyezkedik el. Ez a geodiverzitás megmutatkozik az épített örökségben is.
A képen egy szentbékkállai porta szárazon, kötőanyag nélkül rakott kerítése látható. A rendkívül színes kőzetfalat közelebbről megnézve rájöhetünk arra, hogy a területet felépítő szinte összes kőzetfajta megtalálható. A vörös színű homokkövek a perm időszak végén, kb. 250 millió évvel ezelőtt képződtek egy ősi folyóvízi rendszerben, félsivatagi-sivatagi éghajlat mellett. A vörös színt a kőzetben finoman eloszlatott hematit okozza.
A fehéres színű kőzet a kép jobb felső sarkában mészkő, amely a triász időszaki sekélyebb tengerekben rakódott le. A kép bal alsó sarkában látható sárgás színű kőzetdarabok a Pannon-tó parti zónájában rakódtak le a késő-miocén során, úgy 8-7 millió évvel ezelőtt. A feketés színű blokkok pedig a területen 7,5 millió évvel ezelőtt induló bazaltvulkanizmus bazaltjai és bazalttufái. Ezek a terepen is szépen tanulmányozhatók, kiváló földtani feltárások formájában, a Bakony-Balaton Geopark területén!
Egy hasonló témájú cikkünk Balatonfüred térségéből itt olvasható!
A kőfal pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
