Karbon palák Nagyvisnyó térségében

A Bükk hazánk egyik legváltozatosabb és egyben legbonyolultabb földtani felépítésű hegysége. Felépítésében részt vesznek különböző korú és kifejlődésű magmás, üledékes és metamorf kőzetek is.
A Bükk északi területeit (pl. Szilvásvárad, Nagyvisnyó környéke) járva gyakran találkozhatunk olyan kőzetekkel, amelyek sötét színűek és lapokban bonthatók. Ezek különféle agyagpalák. Ilyen a képen is látható, karbon korú agyagpala (Szilvásváradi Formáció), amelyet a bükki nép évszázadokig tetőfedésre használt, ugyanis a nagy lapokban fejthető kőzet erre alkalmas volt. Az agyagpala eredeti finomszemű, agyagos alapanyaga egy ősi óceánban rakódott le, a parttól távolabb. Ez az agyagos összlet később (kréta időszak) kapott egy igen kisfokú metamorfózist, amely úgy mutatkozott meg, hogy szerkezete palás lett. Az eredetileg mélyebb rétegtani helyzetben lévő kőzeteket a szerkezeti mozgások később a magasba emelték, ezért ma a felszín közelében tanulmányozhatók. Ezen palákat több helyen is fejtették a települések körül külszíni fejtéssel.
Hasonló kinézetű agyagpala a Dél-Bükkben előforduló Lökvölgyi Formáció palája is, de ez jura korú. Kisgyőr környékén pl. mélyművelésben fejtették e palákat.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt