Szekérnyom a Szádvárhoz felvezető turistaút mentén
Ezúttal hazánk északi határvidékére látogatunk el, az UNESCO Világörökség listáján is szereplő Gömör–Tornai-karszt területére.
Szögliget községről északra, egy 460 m magas meredek mészkőkúp tetején vigyázzák a tájat a középkori Szádvár maradványai. A hatalmas területen fekvő, 13. században épült várat a Habsburgok parancsára 1688-ban rontották el, robbantották fel. A várhoz több jelzett turistaút és tanösvény is felvezet.
A Szádvári Tanösvény mentén haladva a vár romjai felé, a szekérútra tekintve érdekes alakzatokat figyelhetünk meg. A triász időszak mélyebb tengereiben képződött mészkő felszínén hosszan elnyúlt, vonalas objektumok vehetők észre, olyan mintha egy szekér nyomai lennének egy sáros úton. Ez alapvetően így is van, csak ez a mészkő felszínén van. Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen kemény mészkőben látszanak az egykoron erre járó szekerek keréknyomai?
A kérdésre a válasz: az idő. A középkor óta létező várba évszázadokig jártak fel ezen az úton a nehéz, árukkal és építési anyagokkal megrakott szekerek. Mivel a szekerek tengelyhossza nem változott, ezért a kerekek mindig ugyanott haladtak a kőzet felszínén. Ennek megfelelően hosszú idő alatt ki tudott alakulni egy ilyen úgynevezett antropogén vagyis ember hatására létrejött forma. Ebben a formában a szádvári keréknyomok egyedülállóak az országban!
A szekérnyom pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
