Gömbhéjasan málló andezit Nagylóc mellett
Az Északi-középhegységben, a Cserhát hegységben, Nagylóc és Szécsény között járunk.
A két Nógrád megyei település között egy északnyugat-délkeleti irányú, vasúti töltéshez hasonló hosszú vonulat kontúrjai ismerhetők fel. Ez nem más, mint egy telér. A telér egy olyan kőzettest, melynek anyaga egy már ott lévő, idősebb kőzetbe nyomult bele, és szilárdult meg. A fogalomból következik, hogy nyilván magmás tevékenységhez köthetők ezen képződmények.
A Cserhátban a miocén közepén (kb. 13 millió évvel ezelőtt) egy olyan jellegű vulkanizmus működött, amely során a mélyből feltörő magmás testek (andezit) nem nyomultak ki a felszínre, hanem hasadékokba “terelődtek”, s ott lassan szilárdultak meg. Így jött létre ez a vonulat is, amely egy idősebb tengeri üledékes kőzetbe (Szécsényi Slír Formáció) préselődött bele.
A fent említett vonulaton sétálva egykori kis “bicskabányák” nyomai fedezhetők fel, amelyeket már lassan kezd visszahódítani a növényzet. Az egyik ilyen kis kőfejtőben készült a rovat képe is, amelyen egy “szemeskő” látható. Az elnevezés azért idézőjeles, mert a homokkő területeinken található egyes kerekded konkréciókat hívjuk így inkább.
Az andezites magma/láva lassú hűlése kintről befelé történik koncentrikusan, amely már előre létrehoz/meghatároz egy belső struktúrát. A későbbi mállási folyamatok hatására a kőzet ezen hagymahéjszerű kis rétegei hántolódnak le, értelemszerűen kintről haladva befelé. Így jönnek létre ezek a “szemeskövek”, amelyek valóban úgy hatnak, mintha a bánya fala figyelne minket!
A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
